„Mindig is támogatni fogjuk az együttműködést és barátságot a világ valamennyi népével, beleértve politikai ellenfeleinket is” – írta a levélben Castro. A kubai forradalom egykori vezetője még nem nyilvánított véleményt azóta, hogy tavaly december 17-én Barack Obama és Raúl Castro megbeszélései után bejelentették: helyreállítják a diplomáciai viszonyt a két ország között. Mivel Fidel nem reagált a történelmi bejelentésre, sokan már halálhírét keltették.
Az 1959-es kubai forradalom után elkobzott amerikai javak utáni, mintegy 6 milliárd dollárnyi kártérítés lehet az egyik fő vitapont a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről kezdett tárgyalásokon. A kérdést Robert Menendez floridai képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának demokrata kisebbségi vezetője vetette fel a múlt heti havannai megbeszélések kezdete előtt. Roberta Jacobson amerikai helyettes külügyi államtitkár tárgyalásain még csak áttekintették a vitás kérdéseket, s megállapodtak arról, hogy a következő megbeszélést Washingtonban tartják.
Jacobson a tárgyalások után nyilatkozva elmondta, kubai emberi jogi kérdéseket is felvetettek, de ezek a problémák a közeljövőben aligha rendeződnek. A kubaiak számára fontos kérdés, hogy Washington vegye le Havannát a terrorizmust támogató államok listájáról. A kubaiak washingtoni érdekképviseleti irodájának pénzügyi helyzetét is rendezni kell a követségek újranyitása előtt, jelenleg ugyanis az embargó miatt a kubaiak nem tudják hitelkártyáikat használni, bankügyleteket bonyolítani az Egyesült Államokban.