Petro Porosenko ukrán elnök már hétfőn egyeztetett a frakcióvezetőkkel, s nyilatkozataik alapján várható volt, hogy nem teszik meg ezt a radikális lépést. Az ülés után Jurij Lucenko, az államfő mögött álló Porosenko Blokk frakcióvezetője bejelentette: sem az elnök, sem a képviselők nem látják szükségét a hadiállapot bevezetésének, mert az nem oldja meg a fronton lévő problémákat miközben az alapvető állampolgári jogok súlyos korlátozásával jár.
A hétfőn Donyeck és Luhanszk megyékre kihirdetett rendkívüli állapotot azonban támogatja a törvényhozás, mert mint Lucenko fogalmazott, az köztes állapot. (Hadiállapot bevezetése esetén Ukrajna nemzetközi hitelezését kockáztatnák, ugyanis hadiállapotban lévő államnak nem folyósítanak a hitelezők.)
Az Oroszország agresszorrá és a két szakadár terület terrorszervezetté nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot azonban elfogadta a verhovna rada. A 418 tagú parlament 270 igen vokssal fogadta el első olvasatban a törvényt, amelyet a terrorizmus elleni küzdelemről szóló jogszabály kiegészítéseként kívánnak véglegesíteni. Kijev korábban már kérte az Európai Uniótól is a két „népköztársaság” terrorszervezetté nyilvánítását, de az EU ukrajnai nagykövete jelezte, ehhez először a kijevi parlamentnek kell döntenie, enélkül nem léphet Brüsszel.
Támadás érte tegnap az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának Donyeck és Luhanszk megye felé elindított konvoját. Ez a 12. orosz segélyszállítmány, amelynek humanitárius jellegét megkérdőjelezi az ukrán vezetés. Andrij Liszenko, a terrorellenes ukrán hadművelet szóvivője úgy vélte, szakadár fegyveresek lőhettek a konvojra annak érdekében, hogy az ukrán félt lehessen hibáztatni, és hogy jogalapot teremtsenek egy nagyszabású orosz katonai invázióra.
