Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko találkozóján Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök közvetített volna a felek között, de a berlini hétfői előkészítő tárgyaláson nyilvánvalóvá vált, nincs értelme a csúcstalálkozónak, ugyanis az álláspontok változatlanul összeegyeztethetetlenek.
Ezt követően lendületet kapott a háborús felkészülés. Petro Porosenko újabb, január 20-án kezdődő és három szakaszban, júniusig zajló mozgósítást rendelt el, amely összességében 200 ezer embert fog érinteni. Tegnap a kijevi törvényhozás, heves viták közepette és többszöri nekifutás után megszavazta az elnök rendeletét. Nem esnek a mozgósítás hatálya alá azok, akik három vagy több kiskorú gyermeket nevelnek, vagy folyamatosan gondoskodniuk kell munkaképtelen szüleikről.
Nem hívják be katonai szolgálatra a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóit vagy tudományos ösztöndíjas gyakornokait sem, figyelembe veszik a hadköteles egészségi állapotát. A vezérkari szóvivő azt is elmondta, a tervezett mozgósítás következő szakasza 50 éves korig a nőket is behívhatják katonai szolgálatra.
A férfi tartalékosokat 60 éves korig hívhatják be. A parlamenti szavazás előtt Olekszandr Turcsinov, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára a plénumnak beszámolt arról, hogy információik szerint az ukrán határ mentén 52 000 orosz katona, 1800 páncélozott harckocsi, 750 aknavető, 360 harci helikopter sorakozott fel.
Turcsinov elmondta, nyilvántartásba vették azt a törvénytervezetet, mellyel feloldanák a képviselők hadseregbe történő behívására vonatkozó korlátozást, ő pedig a képviselők mozgósítására vonatkozó tilalom feloldását és reméli, hogy a parlament jóváhagyását is megkapja.
Csütörtök reggel a terrorellenes hadműveleti központ bejelentette, a szakadárok tiltott fegyvert, önjáró lángszórókat vetettek be az ukrán hadsereg állásai ellen a Donyeck megyei Veszjoloje településért folyó harcban. Mivel ez a fajta rakéta-sorozatvető az ukrán hadseregben nincs rendszeresítve, származási helye egyértelműen Oroszország.