A francia kormányzat egyebek mellett jelentősen fejlesztené a lehallgatások technikáját. A radikális iszlamistákat elszigetelik a többi rabtól. Ez a kérdés már régóta téma Franciaországban, miután több iszlám szélsőségesről derült ki, hogy a börtönben radikalizálódott, s a múlt heti támadók közül ketten is a börtönben kerültek kapcsolatba egymással. Továbbra is a legmagasabb a terrorkészültség szintje van érvényben Franciaországban.
Manuel Valls miniszterelnök elmondta, hogy Coulibaly élettársa, Hayat Boumeddine „valószínűleg Törökországban vagy Szíriában tartózkodik”. A török kormány ezt később azzal egészítette ki, hogy a nő Szíriába ment. Az ankarai külügyminisztérium közlése szerint Boumeddine múlt csütörtökön lépte át a török-szíriai határt. Hétvégén azt közölték a francia hatóságok, hogy a nő január 2-án repült Madridból Isztambulba, ezt a térfigyelő kamerák kiértékelése alapján is megerősítették.
Az intézkedések részeként Bernard Cazeneuve belügyminiszter bejelentette, 4700 rendőr és csendőr megerősített védelemben részesíti a 717 franciaországi zsidó objektumot. Külön prefektust is kineveztek Patrice Latron személyében, aki a zsidó objektumok felügyeletéért felel. A tárcavezető egy zsidó iskolában tanuló diákok szüleivel is találkozott. Az intézmény közel található ahhoz az utcához, ahol Amedy Coulibaly agyonlőtt egy rendőrnőt.
A belügyi tárca irányítója 10 ezer katonát is mozgósított a terrorellenes harchoz. Feladatuk a biztonsági szempontból érzékeny objektumok kiemelt védelme lesz – közölte Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter, aki kifejtette, az intézkedésről szóló döntést Francois Hollande elnök a hadsereg főparancsnokaként hozta meg. Előzőleg tanácskozott a nemzetbiztonsági kabinet, amelynek az elnök, a kormányfő mellett Bernard Cazeneuve bel- és Christiane Taubira igazságügyi miniszter tagja.
A múlt heti franciaországi eseményekből kiindulva David Cameron brit miniszterelnök is olyan intézkedések elfogadását tervezi, amelyekkel könnyebben megakadályozhatják a hasonló terrorakciókat brit területen. „A legfontosabb feladat a lakosság biztonságának szavatolása” – hangoztatta Cameron. Nagy-Britanniából 600-an utaztak Irakba és Szíriába. Az országban májusban rendezik meg a parlamenti választást.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök tegnap ellátogatott ahhoz a kóser szupermarkethez, ahol Coulibaly négy túszát gyilkolta meg. Gyertyát helyezett el a bolt előtt. Előzőleg a Hárec napilap arról számolt be, hogy Francois Hollande elnöknek nem lett volna ellenére, ha Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő nem vett volna részt személyesen a szolidaritás menetén. A francia kormányzat közismerten igen jó viszonyt ápol a Palesztin Hatósággal.
A francia elnök ma részt vesz azon a rendezvényen, amelyen a terrortámadás során meggyilkolt három rendőrre emlékeznek a párizsi prefektúrán. Az államfő rövid beszédet is mond.
A Charlie Hebdo ügyvédje, Richard Malka kijelentette, a lap nem hátrál meg a történtek ellenére sem, s a következő számban ismét közölnek Mohamed karikatúrákat. Megerősítette, hogy a lapot 1 millió példányban adják ki, 16 nyelven. Francia hatósági közlések szerint a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni múlt szerdai merénylet óta legalább ötven muzulmánellenes cselekmény történt Franciaországban.
A német politikai vezetés több tagja is részt vesz ma azon a berlini megemlékezésen, amelyet a Muzulmánok Központi Tanácsa kezdeményezett a párizsi terrortámadás kapcsán. A kormányzat képviselői a muzulmánokkal közösen kívánják demonstrálni, hogy kiemelten fontosnak tartják a toleranciát. Az este 6 órakor a Párizs téren tartandó megemlékezésen Angela Merkel kancellár is részt vesz, Joachim Gauck államfő pedig a Spiegel értesülései szerint beszédet is mond.
Tegnap Merkel sajtótájékoztatón erősítette meg részvételi szándékát és bejelentette: az iszlám Németország része, ő pedig minden német kancellárja. Ferenc pápa hétfőn, ázsiai körútjára való elutazása előtt elítélte a vallás szélsőséges értelmezéseit, s mindazokat, akik Isten nevében mészárolnak le másokat. Felszólította a vallási, politikai vezetőket és az értelmiség jeles képviselőit, ítéljék el a vallási fundamentalizmus és a szélsőségek minden formáját.
Biztonsági megfontolásokkal indokolta a Fehér Ház, hogy sem Barack Obama elnök, sem John Kerry külügyminiszter nem vett részt a párizsi terrorellenes demonstráción, amelyen több mint ötven állam- és kormányfő vonult fel Francois Hollande francia elnök mellett. Párizsban tartózkodott ugyan Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter, egy terrorizmus elleni biztonságpolitikai konferencián vett részt, s több interjút is adott, de ő sem volt ott a menetben.
Washingtont hivatalosan Jane Hartley, a Párizsban akkreditált amerikai nagykövet képviselte. John Kerry, aki éppen Indiában tárgyalt, újságíróknak elmondta, bár szeretett volna, korábban megszervezett útja miatt nem tudott ott lenni Párizsban. Az amerikai külügyminiszter a tervek szerint csütörtökön érkezik majd a francia fővárosba. Kerry szerint Washington jelentős rendőrségi, hírszerzési támogatást nyújtott a francia hatóságoknak a terrortámadások megoldásához.
A CNN-nek egy fehérházi illetékes név nélkül azt mondta, biztonsági megfontolások nem teszik lehetővé, hogy az amerikai elnök, vagy az alelnök ilyen jellegű rendezvényen megjelenjen. Josh Ernest fehérházi szóvivő bejelentette, hogy február 18-án Washingtonban terrorizmus-ellenes csúcstalálkozót tartanak.
