A legaggasztóbb a munkanélküliség és a magas államadósság helyzete. Sok közgazdász attól tart, hogy az ország olyan adósságspirálba kerül, amelyből képtelen lesz önerőből kikerülni. Két éve nem sikerül növekedési pályára állítani a gazdaságot. Elsősorban ez az oka Francois Hollande elnök példátlanul alacsony népszerűségi mutatójának.
Kormánya azt gondolja, hogy nagyobb állami beruházásokkal sikerül életet lehelni a gazdaságba, de a gyakorlat mintha nem akarná igazolni az elméletet. A nagyobb reformok legnagyobb akadálya, hogy a szocialista párton belül nagy az ellenállás a megszorításokkal szemben. Párizst Európa beteg emberének nevezik.
Az ország a napokban hatalmas pofont kapott azzal, hogy leminősítette adósságbesorolását az amerikai Fitch Ratings. Az eddigi AA+ helyett AA Párizs osztályzata. A Fitch a gyenge gazdasági kilátásokkal indokolta a döntést. Ez negatív hatást gyakorol a költségvetés stabilitását célzó intézkedésekre. Michel Sapin azonban visszautasította az értékelést. A francia pénzügyminiszter szerint a kormány gazdasági programja „kezdi meghozni gyümölcseit”.
A Fitch ezt nem így látja. Sőt úgy véli, nem elegendőek a gazdaság élénkítésére és az adósság csökkentésére irányuló intézkedések. A hitelminősítő már októberben kilátásba helyezte a leminősítést, amikor negatívnak nevezte a francia gazdaság kilátásait. A hitelminősítő már akkor nagyobb erőfeszítéseket követelt Párizstól. Arra is figyelmeztették Francois Hollande elnök kormányzatát, hogy az országban a gazdasági növekedés elmarad az unió átlagától.
Sapin erre azt közölte, hogy a kormány kitart gazdaságpolitikája mellett a „nehéz európai gazdasági környezetben is”. Mint mondta, a francia gazdasági vállalkozások „profitálnak” azokból a könnyítésekből, amelyeket a kormány biztosított számukra, s a következő években hasonló intézkedésekre kerül sor.
Szakértők szerint korlátozottak a leminősítés hatásai. A Société Générale elemzői a France Infóban elmondták, hogy Franciaország továbbra is nagyon alacsony kamat ellenében vehet fel hitelt. Az egyik elemző szerint a kérdés csak az, mennyi időt hagynak Franciaországnak a nemzetközi hitelezők a reformok gyakorlatba való átültetésére.
A Fitch abból indul ki, hogy a francia gazdaság az idei évben 0,4 százalékkal, jövőre pedig 0,8 százalékkal bővül. Ha az ország nem változtat eddigi irányvonalán, komoly szankciók, több milliárd eurós büntetések fenyegetik, hiszen már 2009 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll.
Az állástalanok száma tovább emelkedik. Novemberben 2,8 millió franciának nem volt munkája. Az európai partnerek és az ellenzék évek óta a nyugdíjkorhatár felemelését, a munkáltatás költségeinek csökkentését, illetve a túlméretezett államapparátus karcsúsítását követelik. Párizs szeptemberben jelentette be, hogy jövőre nem csökkenti az EU által megkövetelt három százalék alatti szintre a költségvetés hiányát.
A pénzügyminisztérium múlt csütörtökön azt közölte, hogy jövőre ennek mértéke 4,4, majd 2016-ban 3,6, végül 2017-ben 2,7 százalék lesz. Szakértők azonban úgy vélik, ez túl derűlátó előrejelzés, mert tavaly a 4,7 százalékot is elérheti a hiány.
A nem éppen kedvező francia gazdasági kilátások miatt az EU is nyomás alá helyezi Párizst, ugyanakkor Jean-Claude Juncker bizottsági elnök márciusig adott haladékot Franciaországnak, addig biztosan nem szankcionálják az országot. Ezt a döntést hevesen bírálta a német szövetségi bank elnöke, Jens Weidmann.
A Le Figaro múlt szombati számában azt mondta, jó lenne, ha a költségvetési szabályok kőbe vésettek lennének, mert így a nemzeti kormányok a saját kényük-kedvük szerint igazíthatják a büdzsé számait.