Derűlátóbb a kormányzat a legtöbb szakértőnél, amikor a költségvetési törvényben 2,4 százalékos hiányt prognosztizál 2015-re. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) tegnapi értékelése szerint például ez a szám már 2,7 százalék. Ráadásul - hangsúlyozták az elemzők - ez a hiányszám még nem is tartalmazza a kockázatokat, amelyekből bőven lehet szemezgetni a törvény szövegét elolvasva. Az egyik ilyen kockázat, hogy a kormány, minden különösebb indoklás nélkül 60-ról 30 milliárd forintra csökkentette a költségvetésben a tartalékot. A törvényjavaslat mintha nem számolt volna több, kieső, vagy csökkenő bevételi forrással sem. A 2,4 százalékos hiány kiszámolásához képest időközben már kihúzták a listáról az internetadót, a cafeteria elvonás is módosult, így abból is kevesebb adóbevételre lehet számítani.
Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője a tanulmány ismertetésekor jelezte, idén ugyan 3,3 százalékos lesz a növekedés, ám ezt jövőre már nem lehet megismételni. A gazdaság bővülése lassulni fog.
Kockázatot jelent egyebek mellett a titokzatos vagyoni bevétel 169 milliárd forintja, amiről ennél többet a szövegből nem igen lehet megtudni. E témában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára képviselői kérdésre írásban válaszolt tegnap, de abból sem lettünk okosabbak. Legalább ilyen homályos az is, honnan vették a költségvetés összeállítói, hogy 2015-ben az e-útdíjból 20 milliárd forinttal nagyobb bevétel érkezhet a büdzsébe. Szó volt ugyan arról, hogy a buszoknak is fizetnie kelljen az e-útdíj rendszerben, de végül ettől elállt a kormány. Ugyancsak növeli a bizonytalanságot a költségvetési szervek lejárt tartozásállománya, amely például a kórházak esetében igencsak tetemes. Az útépítésekkel kapcsolatos uniós visszafizetési kötelezettség elérheti a 90 milliárd forintot.
A kormány magasabb áfa bevételekre számít a devizahitesek "mentőcsomagja" miatt a lakosságnál maradó többlet források, illetve a szigorodó ellenőrzéseknek köszönhetően a gazdaság kifehéredése miatt, de a szakértők, köztük a KFIB közgazdászai is, mérsékeltebb fogyasztásnövekedésre számítanak, mint a kabinet.
Rendkívül ingatag annak a 28 milliárd forintnak a sorsa is, amit a kormány a Paks II. jövő évben felmerülő költségeire szánt. Különösen a Déli Áramlat minden előzetes figyelmeztetés nélküli lefújása után éleződhet ki ez a kérdés, bár az utóbbi napokban teljes titoktartás mellett, hosszú időre titkosítva 6 milliárd eurós szerződést írt alá a kormány egy orosz céggel Paksról.
Romhányi Balázs az államadósság alakulását is borúlátóbban ítélte meg a kincstári optimizmust sugárzó hivatalos előrejelzéseknél. Szerinte - és ebben sincs egyedül - az államadósság beragad a GDP arányos 78-79 százalékos sávba. Korábban Varga Mihály ennél jóval alacsonyabb mértékről nyilatkozott.
A KFIB ügyvezetője megállapította: a 2015-ös költségvetés most rosszabb állapotban van, mint amit a Költségvetési Tanács szeptemberben látott. Ezért nem zárta ki, hogy 2012-höz hasonlóan jövőre is sorozatos költségvetési kiigazításra lesz szükség. Mindezt úgy kell majd végrehajtani, hogy egyre kisebb a mozgástér adóemelésekre.
Az idei adózást és különböző egyéb közterheket érintő 27 intézkedés a KFIB szakértői szerint 2015-ben legalább 130 milliárd forintos adóemelést jelent. Csupán az élelmiszerlánc felügyeleti díjból 24 milliárdos többlet bevétel folyhat be az államkasszába.
Katona Tamás, az MSZP szakpolitikusa, volt pénzügyminisztériumi államtitkár a Népszavának úgy fogalmazott, ez a költségvetés a Matolcsy-féle törvénytervezetekkel ellentétben legalább formálisan rendben van. A számok összeadása, eredménye megfelel a matematika szabályainak, amit az előző miniszter esetében nem lehetett elmondani - tette hozzá a közgazdász. Ezzel azonban nagyjából le is zárható a költségvetésről elmondható pozitívumok sora, mert a tartalmi kérdésekben annál több a gond.
Nagyon nagy szociális válság küszöbén áll az ország - hívta fel a figyelmet a várható folyamatokra Katona. A költségvetés soraiból az olvasható ki, hogy a kormány 200 milliárd forintot von ki a szociális ellátásból. Egy sor alanyi jogon járó juttatást vesznek el a rászorulóktól. A mostani felmérések nagyjából 600 ezerre teszik az éhező gyermekek számát és az unióban egyedül Magyarországon nem sikerült ezen javítani. Jövőre ez a szám és a szegénység mértéke is nőhet - tette hozzá a szakpolitikus.
Nincsenek meg az alapvető feltételei az egészségügy, az oktatás normális működtetésének. Az állam éppen onnan vonul ki ahol dolga volna, például az oktatásból, az egészségügyből, a szociális ellátás, és benyomul oda, ahol semmi keresnivalója, mint a gazdaság, vagy a személyes szféra.
Katona Tamás szerint a kormány a népszerűtlen, de elkerülhetetlen adóemeléseket, újak bevezetését áttolja 2015-ben az önkormányzatokra, amelyek a forráselvonások miatt már most is nehezen tudják ellátni feladataikat.
A költségvetési hiányt egészen biztosan 3 százalék alatt tartja majd a kormány, de a bruttó államadósság nőni fog akár 80 százalékra is.
A szakember úgy vélte föl kellene hagyni az olyan presztízs beruházásokkal, mint például a Budapest Bank megvásárlása, ami majd' 100 milliárd forintjába kerülhet az adófizetőknek, de le kellene mondani a stadionépítési hóbortról, a Városliget és a budai Vár projektről is.
