Nem tervezett villámlátogatásra érkezett szombaton Oroszországba Francois Hollande francia államfő, a meglepetés vizitet csak szombaton reggel jelentette be az orosz elnöki hivatal. Hollande Kazahsztánban tárgyalt, hazafelé állt meg Moszkvában a vnukovói repülőtéren és tárgyalt Vlagyimir Putyinnal.
A látogatás kiemelt jelentőségét az adja, hogy a francia államfő személyében először látogatott nyugati állami vezető Moszkvába az ukrán válság kiéleződése és a Kreml Ukrajna-politikája miatt Oroszországgal szemben alkalmazott nyugati szankciók bevezetése óta.
Hivatalos tájékoztatás szerint a két államfő az ukrán válságról tárgyalt, nem került napirendre az utóbbi hetekben Moszkva és Párizs között komoly feszültséget gerjesztő Mistral-ügy.
Oroszország 2011-ben írt alá megállapodást Párizzsal két Mistral típusú helikopterhordozó hadihajó megrendeléséről 1,2 milliárd euró (374 milliárd forint) értékben. Az első leszállítását októberre tervezték.
Párizs november végén uniós és főképpen amerikai nyomásra leállította az első Mistral átadását Oroszországnak, ami miatt Moszkva hevesen tiltakozik. Párizs döntése a franciáknak sem igazán tetszik több okból kifolyólag.
Sokan azt kifogásolják, hogy a hagyományosan önálló külpolitikát folytató Franciaország ezúttal feladta önállóságát.
Sokan presztízs- és szavahihetőség vesztésként értelmezik, mások azért aggódnak, mert úgy érzik ezzel a döntéssel sok hadiiparban dolgozó munkahelye került veszélybe, vagy azért a kártérítésért, amit a szerződéstől való elállás miatt kell fizetnie Párizsnak.
Putyin a megbeszélés után, bár jelezte, hogy nem tárgyaltak a kérdésről, azért hangsúlyozta, Oroszország arra számít, hogy a Mistral szállításáról szóló szerződést végül is teljesítik a franciák és emlékeztetett, hogy ellenkező esetben ellenkező esetben Párizsnak vissza kell térítenie a befektetett pénzt, illetve bírságot is kell fizetnie.
Az ukrán válság kapcsán Putyin kiemelte Hollande eddigi közvetítői szerepét, emlékeztetett, hogy a normandiai partraszállás jubileuma alkalmával is ő közvetítette találkozóját az akkor frissen választott Petro Porosenko ukrán elnökkel és úgy értékelte, hogy látogatás akedvez a válság megoldásának.
Az ukrán válság kapcsán Hollande bejelentése szerint arra a következtetésre jutott a két államfő, hogy van lehetőség a délkelet-ukrajnai konfliktus továbbterjedésének megakadályozására, és ehhez minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell venni.
A francia elnök a szeptemberi minszki tűzszüneti megállapodás betartására szólított fel.
Putyin ismert álláspontját ismételte, hogy Moszkva támogatja Ukrajna területi egységét, ő is szorgalmazta a minszki megállapodás tiszteletben tartását.
Ezúttal azt is kiemelte, hogy a szakadárok sem tartják azt tiszteletben. Úgy vélekedett, ahhoz, hogy valós fegyvernyugvás jöjjön létre, Kijevnek meg kell szüntetnie a szakadár régiók gazdasági, közigazgatási és politikai blokádját, a nehézfegyverzetet pedig vissza kell vonniuk a demarkációs vonaltól.
„Amint ez megtörténik, és nem hal meg több ember, csak akkor lehet a politikai rendezés valódi megkezdéséről beszélni”.
Egyelőre azonban ez nem történt meg, annak ellenére sem, hogy múlt hét csütörtökön újabb, december 9-től hatályba lépő tűzszünetről állapodtak meg a felek.
Híradások szerint az oroszbarát felkelők hét végén is folytatták az ukrán kormánycsapatok elleni tüzérségi támadásokat, amelyek katonák és civilek köréből is szedtek újabb halálos áldozatokat.
Az EBESZ vasárnap azt jelentette, hogy jelzés nélküli, 60 katonai teherautóból álló konvoj tartott Donyeck felé.
