Videokapcsolat keretében tárgyaltak tegnap a Huszonnyolcak Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel. A NATO-Ukrajna-bizottság brüsszeli megbeszélése után kiadott közleményben elítélték Oroszországot Ukrajna szándékos destabilizálása, a nemzetközi jog megsértése miatt.
Aláhúzták, hogy Oroszország és az orosz szakadárok tevékenysége szembemegy a szeptemberben megkötött minszki megállapodással.
Felhívták Moszkvát, hogy mondjon le a Krím annexiójáról, amelyet nem ismer el a szövetség. A megbeszélés után tartott sajtóértekezletén Stoltenberg úgy nyilatkozott, ha Kijev kéri felvételét a NATO-ba, a szövetség megvizsgálja, teljesíti-e a feltételeket.
A szövetség erre egyébként a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón garanciát vállalt. A NATO nem szállít fegyvert Ukrajnának, de tagállamai kétoldalú megállapodások keretében megtehetik.
Áttekintették az évzáró külügyminiszteri tanácskozáson a szeptemberi walesi csúcstalálkozón meghatározott feladatok teljesítését.
A csúcson arról állapodtak meg a Huszonnyolcak, hogy 2016-ra létrehoznak egy gyorsreagálású – „lándzsahegy” – erőt, amely néhány napon belül képes szükség esetén fellépni.
Már jövő év elejére kész néhány tagállam - Németország, Norvégia és Hollandia - ideiglenes reagáló erő felállítására.
A szövetség megerősíti jelenlétét a balti államokban, amelyek az orosz fenyegetés miatt veszélyeztetve érzik magukat. Januártól „Eltökélt támogatás” névvel új afganisztáni missziót indít a NATO.
Budapesten is a NATO-ról, az ukrán válságról tanácskoztak tegnap a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja szervezésében kezdődött nemzetközi konferencián,
„Egy új hidegháború megelőzése, a NATO szerepe a 21. században. Az ukrán krízis, mint a NATO-orosz kapcsolatok változásának oka” címmel.
Bevezető előadásában Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) igazgatója hangsúlyozta, nem az a kérdés, szükség van-e a NATO-ra, hanem az, hogyan használjuk.
A biztonságpolitikai szakértő aláhúzta, egyértelműen Putyiné a fő felelősség az ukrán válság kirobbantásáért, az orosz elnök már néhány éve eldöntötte, hogy véget vet az együttműködésnek a Nyugattal.
De az ukrán politikai erők sem álltak a helyzet magaslatán, s az Obama-kormányzat is hiú ábrándokat kergetett, amikor azt hitte, lehetséges egy agresszív diktátor megbékítése.
Putyin azonban csak az erőre hallgat, mutatott rá Gyarmati. A NATO, mint mondta, képes „hiteles” vörös vonalat meghúzni, méghozzá a tagállamok határánál, a szövetség Litvániától Portugáliáig egyforma biztonsági garanciát kell, hogy kínáljon.
Siklósi Péter, a HM védelempolitikai államtitkára az észak-atlanti szövetség történetét áttekintve felidézte a NATO balkáni, afganisztáni szerepvállalását.
Jelenleg, mint mondta, két nagy kihívással szembesül a NATO, az Iszlám Állam terjeszkedésére és az ukrán válságra egyaránt világos választ kell adni.
Míg korábban kevés ösztönző volt a védelmi kiadások növelésére, most ezt sürgősséggel kell megtenni, mondta.
Szemerkényi Réka, a magyar kormányfő kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója az atlanti kapcsolatok megerősítésének fontosságát hangsúlyozva leszögezte: ha sok dologban vannak is nézeteltérések, nagy stratégiai kérdésekben szövetségesek és partnerek vagyunk, s meg kell próbálni újjáépíteni a bizalmat és az egységet.
A tanácskozáson a 2015. január 1-től kezdődő lett soros EU-elnökség biztonságpolitikai célkitűzéseit is ismertette Imants Viesturs Liegis, budapesti lett nagykövet, s a kelet-ukrajnai válság következményeiről tartott előadást Ukrajna ideiglenes ügyvivője, Mihajlo Junger.
