David Cameron kormányfőnek vissza kellett térnie a Lord Major díszvacsorájáról a parlamentbe, akkora lett a vihar, konzervatív képviselők sorát rendelték be sürgősséggel, a Daily Telegraph szerint 20 éve nem volt hasonló forrongás az alsóházban.
Az euroszkeptikus toryk azért lázongtak, mert Theresa May belügyminiszter azt ígérte, külön szavazhatnak a legvitatottabb rendelkezésről, az európai elfogatóparancsról.
A Munkáspárt a voksolás elhalasztását kérte, ezt végül elutasították, majd a Cameron-kormány EU-s csomagját – a Labour támogatásával, alig 36 ellenszavazattal - elfogadták, de a vihar aligha ül el.
A Labour november 19-én újra napirendre akarja tűzni az ügyet. A kormány és a különféle brit ügynökségek szerint létfontosságú, hogy érvényben maradjon, különben Nagy-Britannia a nemzetközi bűnözés „mézesbödönje” lesz, ahogy May korábban fogalmazott.
Az EU-ellenes bírálók szerint viszont az európai elfogatóparancs „súlyos fenyegetés a brit szuverenitásra”. Nagy-Britannia a 2007-ben elfogadott Lisszaboni Szerződés tárgyalásakor állapodott meg arról, hogy felmentést kér 133 bel- és igazságügyi megállapodás érvénybe léptetése alól.
Ezek jórészt a rendőrség, az ügyészség és a bírák nemzetközi együttműködésére vonatkoznak a bűnesetek nyomozása, bizonyítékok cseréje, illetve kiadatások terén. A brit - valamint az ír, a ciprusi és a máltai - jogrendszer ugyanis különbözik a többi EU-tag jogrendjétől.
A három másik állam ennek ellenére nem kért „opt-out”-ot, a britek azonban igen. A 133 megállapodás érvényét idén december 1-től Nagy-Britanniának is kötelezően el kellett volna fogadni, ezért tavaly inkább mindet felmondták, elfogadnak azonban közülük 35-öt, ezekről szavazott kedd este a brit alsóház.
