Akár újabb, sokadik kötelezettségszegési eljárás indulhat az unióban ellenünk a rendkívül brutálisan - lesz ahol a hatvanszorosára - emelkedő élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj miatt. A szakemberek szerint ugyanis a törvénytervezet diszkriminatív. Az elvonás főként az élelmiszer-kereskedelmi láncokat bünteti, a kisboltokat alig érinti. Becslések szerint a megemelt közteher miatt a Tesco terhe jövőre húszmilliárd forinttal nőhet, miközben a legalább akkora forgalmat elkönyvelő magyar hálózatok (CBA, Coop, Reál) szerkezetük miatt, ennek töredékét fizetik majd.
Raskó György agrárközgazdász, aki maga is egy mezőgazdasági társaság vezetője, a Népszavának elmondta: az intézkedés büntető adó, mögötte egy, a kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló kereskedelemben működő cég állhat, amely ezzel az adóval igyekszik „ledolgozni” versenyhátrányát. A szakember egyebek között azért is tekinti elhibázottnak a lépést, mert a nemzetközi láncok amúgy is szigorú minőségbiztosítással dolgoznak.
A kormányzat minden fogadkozása ellenére a vállalatok kénytelenek lesznek az újabb terhet, vagy annak egy részét megosztani a vásárlókkal, vagyis az árak jövőre megindulnak fölfelé. Ez beindíthatja az inflációs rakétákat. Ennek a köztehernövelésnek semmilyen gazdasági indoka nincs, csupán cinikus politikai döntés - tette hozzá az agrárközgazdász.
Mindemellett a beszállítók az átvételi árak mérséklésére számíthatnak. Ez súlyos támadás a hazai élelmiszer-feldolgozók ellen, akik meg majd ezt az árcsökkentést igyekeznek a termelőkre továbbhárítani. Egy másik lehetséges következmény, hogy a nagy láncok eleve az olcsóbb külföldi termékeket részesítik majd előnyben, ami ugyancsak a hazai gazdákat, agrártársaságokat hozza nehéz helyzetbe.
A kereskedelem és az élelmiszeripar valamennyi szereplője egyetért az egészség védelmének kormányzati szándékával, de a csipszadó kiterjesztése az alkoholtermékekre, vélhetően nem a legjobb megoldás erre. Az amúgy is magas jövedéki adóval forgalmazott alkoholos italok további drágítása a feketegazdaság bővülését ösztönözheti.
Amennyiben a cafeteria adómértéke 40 százalékkal nő, kénytelenek leszünk megszüntetni ezt a béren kívüli juttatást - közölte Raskó György. A mezőgazdaság jövedelmezősége ugyanis nem bír el ekkora költségnövekedést. A mezőgazdaságban amúgy sem túl magas jövedelmek pedig csökkenhetnek. Ez egyébként így is úgy is bekövetkezhet, mert a világpiacon a legtöbb mezőgazdasági termék ára lejtmenetbe kapcsolt és a nyitott magyar gazdaság kénytelen követni a tendenciát. Az idén nem volt gond a mezőgazdasági termények mennyiségével, de a jövedelmezőség már elmarad az egy-két évvel korábbitól.
Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, agrár-szakpolitikus a költségvetés egy eldugott zugában megbúvó ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Az idén július 31-én született egy kormányhatározat, amelyben az is szerepelt, hogy az 1200 hektár fölötti területek támogatásának lefölözéséből befolyó összegből átcsoportosítanak a munkaigényes ágazatok védelmére. Jövőre 82,5 milliárd forintos támogatást ír elő a dokumentum, amelyet még zárolni sem lehet. A 2015-ös költségvetés tervezetében a folyó támogatások és kifizetések soron azonban erre a célra már csak 77 milliárd forint szerepel.
A szakpolitikus azt is furcsállja, hogy míg az adótörvényben szerepel az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj emelése, a költségvetésben a bevételi oldalon hiába kereste a tervezett összeget. Ami viszont látszik, az a gyermekélelmezéstől elvont húszmilliárd forint, ami elsősorban a kis és családi gazdaságokat sújtja, hiszen főleg ezek vállalkozások szállítanak a közintézményekbe élelmiszer alapanyagokat. Nagyon fog hiányozni jövőre a támogatásoknál "elnézett" öt-, illetve a gyermekélelmezéstől elvont húszmilliárd forint a mezőgazdaságból - véli a szakpolitikus.