A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felkészült a fogyasztói devizahitelek forintosítására, így az egy lépésben, gyorsan és rendezett módon mehet végbe. A múlt héten az MNB minden nagyobb partnerbankkal szerződést kötött, a Bankszövetséggel pedig külön megállapodást is aláírt arról, hogy a bankok a forintosításból származó devizalikviditást nem a piacon, hanem az MNB tenderein szerzik be – áll a jegybank hétvégi közleményében.
Mint korábban már kiderült az MNB maximum kilencmilliárd eurót bocsát a bankrendszer rendelkezésre a fogyasztói devizahitelek forintosításához. Az MNB az első devizanyújtó tenderét 2014. november 10-én 10 órakor tartja. A devizacserét úgy alakította ki az MNB, hogy az a keretösszegek teljes kihasználása esetén se veszélyeztesse a jegybank tartalék-megfelelését. Ez utóbbit a jegybank álláspontja szerint az garantálja, hogy a rendelkezésre bocsátott eszközök egyrészt mérséklik a rövid lejáratú külső adósságot, és így a jegybanki devizatartalék-igényt, másrészt a devizatartalék-részt a következő három évben szétterítve, fokozatos használják fel a bankok forintosításból származó devizakeresletük kielégítésére.
A Bankszövetséggel kötött szerződés szerint, ha az Országgyűlés január végéig nem fogadja el a devizahitelek forintosításáról szóló törvényt, akkor a most kötött szerződések semmissé válnak és a jegybank az aktuális árfolyamon visszavásárolja a már átváltott devizát.
Miközben mindezzel elméletben a devizahiteleket már ki is vezették a piacról, néhány lényegbevágó döntés még meg sem született. Közülük talán a legnagyobb érdeklődés az Alkotmánybíróság (Ab) ítéletét várja. A testület mai, teljes ülésén foglalkozik ismét a hitelt nyújtó pénzintézeteknek a magyar állam ellen indított perei kapcsán született bírói indítványokkal. A határozat eldöntheti a kérdést, hogy alkotmányellenes-e az első devizahiteles törvény és így elhibázott-e az egész eddigi elszámoltatási folyamat, illetve, hogy az államot perlő bankok a hitelnyújtás során tisztességesen jártak-e el ügyfeleikkel szemben. A Fővárosi Törvényszék, valamint az Ítélőtábla bírái az OTP-bankcsoport két pénzintézete, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, a K&H Bank, a KDB Bank Europa, a Porsche Bank, valamint az Evobank ügyében fordultak az Ab-hez és függesztették fel a pereket a határozat meghozataláig.
A döntés eredményét nehéz megjósolni, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a kormányhoz közelálló Magyar Nemzet már az elmúlt héten azt írta független alkotmánybírósági forrásokra hivatkozva, hogy "kiállta az alkotmányosság próbáját a devizahiteleseket segítő első adósmentő törvény". A lap úgy tudja, az Alkotmánybíróság négy indítvánnyal összefüggésben foglalt állást, amelyeket az állam és a pénzintézetek közt zajló perekben eljáró bírók nyújtottak be a testülethez. (Az adósmentő törvényt támadó bírói indítványok többek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles-törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét, és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat.)
Az alkotmánybírák ma véglegesíthetik a határozattervezetüket tartalmazó dokumentumot. Máig lehetett csatolni az esetleges különvéleményüket, illetve párhuzamos indoklásokat. Az Ab-nak módjában nyílhatott mérlegelni az egykori alkotmánybíró, Trócsányi László igazságügyi miniszter véleményét, amely szerint az alkotmányellenesség megállapítását kérő indítványok megalapozatlanok. Az első devizahiteles törvény szerinte azért született meg, hogy több százezer fogyasztónak ne kelljen külön-külön évekig pereskednie, hanem néhány tucat eljárásban, rövid időn belül dőljenek el a vitás kérdések.
Ezzel szemben a Magyar Bankszövetség szerint az első devizahiteles törvény rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, illetve a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is ellentétes az alaptörvénnyel. Az első devizahiteles törvény értelmében tisztességtelenek, ezért érvénytelenek a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezései.
Az Alkotmánybíróságnak arról kell döntenie, hogy a két ellentétes nézet közül, melyik a helytálló. Hogy a ma lesz-e határozat, nem tudni, mindenesetre sok tízezer hiteladós várja izgalommal a fejleményeket.