A belbiztonsági miniszter nem részletezte, milyen lépéseket tettek a kormányépületek és az ott dolgozó személyzet védelmére, mint a közleményben hangsúlyozta, ezek intézményenként változóak, s a szükségleteknek megfelelően folyamatosan újraértékelik a biztonsági helyzetet. Az érintett épületeket naponta majd másfél millió ember keresi fel.
A kanadai Hamiltonban többezren vettek részt a múlt heti terrortámadásban lelőtt katona temetésén, a 24 éves Nathan Cirillo tizedest Stephen Harper kormányfő búcsúztatta.
Cirillo gyilkosa, a 32 éves Michael Zehaf-Bibeau, aki a kanadai parlamentben is lövöldözött, a támadás előtt készült videón azt mondta, a kanadai külpolitika ellen akar tiltakozni, kifogásolta Kanada csatlakozását az Iszlám Állam (IS) elleni koalícióhoz.
Ottawába utazott John Kerry amerikai külügyminiszter, részvétét nyilvánította Harper kormányfőnek, s koszorút helyezett el a háborús emlékműnél, ahol a lövöldözés történt.
Johnson szerint megelőző intézkedésekről van szó, mivel szélsőséges szervezetek továbbra is számos fenyegetést tesznek közzé amerikai területen végrehajtandó terrortámadásokról. A CNN érdeklődésére ugyanakkor a tárca közölte, nem új fenyegetések miatt tettek javították az őrizetet.
A Fehér Ház biztonsági rendszerét már korábban megerősítették, miután egy hónapon belül két behatoló is átmászott az elnöki rezidencia kerítésén. A második behatolóról épp hétfőn mondta ki a bíróság, hogy beszámíthatatlan.
A 23 éves marylandi Dominic Adesanya fegyvertelenül hatolt be a rezidenciára, s az őrkutyák gyűrték le. Állítólag Obama
elnökkel akart beszélni. Az előző incidens súlyosabb volt, mivel a behatoló, Omar Gonzalez öt biztonsági gyűrűn is észrevétlenül áthaladt, a Fehér Ház épületébe is bejutott, s akadálytalanul rohant keresztül a földszinten, mire egy épp szolgálaton kívül lévő őr megállította.
Gonzaleznél kés volt, autójában pedig bőséges muníció. A férfi autójával már többször körözött az elnöki rezidencia környékén. A botrány miatt lemondásra kényszerült a titkosszolgálat főnöke, Julia Pierson.
A tényleges behatolásoknál nem kevésbé aggasztóak a Fehér Ház informatikai rendszere elleni kíbertámadások. Magukat megnevezni nem kívánó fehérházi illetékesek kedden számoltak be róla, hogy az Elnöki Végrehajtó Hivatal (EOP) nyilvános informatikai rendszerét szokatlanul erős, folyamatos kíbertámadás érte.
A titkosított informatikai hálózatba nem sikerült behatolni, de a támadás jelentős volt, s noha nem tett kárt a hálózatban, a fehérházi számítógépekben, legalább két hétre lebénították a rendszert.
Hackerek gyakran veszik célba a Fehér Házat, de ezek a véletlenszerű próbálkozások, mint elmondták, nem vethetők össze a mostani támadással.
A Fehér Ház informatikai szakértői valamennyi internetes behatolást komolyan vesznek, kivizsgálnak. Jelenleg is vizsgálják a legutóbbi behatolás következményeit, azonnal lépéseket tettek a fenyegetés elhárítására.
Az elmúlt két hétben tapasztalt leállások, kimaradások ezzel magyarázhatók, közölték a fehérházi tudósítókkal, akik érzékelték a problémákat.
Az orosz hírszerzés állt 2008-ban az Egyesült Államok titkos katonai hálózatába történt behatolás mögött, emlékeztetett a Washington Post, akkor hónapokba telt, mire feltartóztatták a „behatolót” és átvizsgálták az egész rendszert.
Az akkori incidenst követően alakították meg az Egyesült Államok kibernetikai parancsnokságát, amely a kritikus fontosságú kormányzati rendszereket védelmezi külföldi hackertámadások ellen. A kíberparancsnokságnak 2016-ra már több mint hatezer alkalmazottja lesz.
