A szerb vezetők süketnek tettetik magukat, amikor az egyes uniós illetékesek arra figyelmeztetik őket: ha komolyan gondolják az uniós integrációt, csatlakozniuk kell az Oroszország elleni szankciókhoz.
Aleksandar Vucic szerb kormányfő azonban több ízben figyelmeztetett arra, nem engedhetik meg maguknak az oroszellenes szankciókat, mert akkor csődbe menne az ország.
Belgrád közvetítőnek próbálja beállítani magát a Kelet és Nyugat között. Nemcsak gazdasági, kulturális szempontból is nagy kockázatot vállalna, ha szakítana Moszkvával.
Az orosz elnök népszerű Szerbiában, a megkérdezettek többsége, 56 százaléka semmi kivetnivalót sem lát abban, hogy Putyin Szerbiába érkezik. Moszkva rendszeresen Szerbia mellé állt a nemzetközi konfliktusokban. Mindmáig nem ismerte el például Koszovó függetlenségét,
Oroszország számára is fontos a vizit, hiszen Putyint végre egy olyan európai ország látja vendégül, amely nem volt a Szovjetunió tagja.
Hogy a Kreml mennyire nem félvállról veszi az utat az is jelzi, 150 tagú küldöttség érkezik a szerb fővárosba három repülőgép a fedélzetén. „Fontos számunkra, hogy érezzük azt: számíthatunk Szerbiára” – nyilatkozta a Vecernje Novosti lapnak Alekszander Csepurin Belgrádba akkreditált orosz nagykövet.
Kifejtette, hazája elégedett Szerbiának az ukrán válsággal kapcsolatos mérsékelt álláspontjával, s megértését fejezte ki Belgrád kényes helyzete miatt.
Nemzetközi szakértők eltérően ítélik meg az eseményt. Karen Donfried, a German Marshall Alap elnöke a minap azt közölte, nem lát semmi különöset abban, hogy az orosz elnök Belgrádba látogat, hiszen a vizitre Belgrád felszabadulásának 70. évfordulóján kerül sor. (Beszédet is mond Putyin az ez alkalomból tartandó díszfelvonuláson.)
Ugyanakkor azt is közölte, a nemzetközi közösségek nagy figyelemmel követik azokat az üzeneteket, amelyek itt hangzanak el. Nem volt ennyire megengedő Johannes Hahn, aki a következő Európai Bizottságban a bővítési ügyekért is felel majd. Úgy vélte, Szerbiának felül kellene vizsgálnia azt a döntését, amely szerint nem támogatja az EU Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseit.
Tanja Miscevic, az unióval folytatott csatlakozási tárgyalások szerb küldötségvezetője kifejtette, Putyin belgrádi látogatása még nem jelenti azt, hogy Szerbia lemondott volna kulcsfontosságú külpolitikai céljairól, s nem az uniós integrációt tartaná legfőbb prioritásának.
Utalt arra, hogy német politikusok nemrégiben azt üzenték Belgrádnak: nem kifogásolják Putyin látogatását. Zarko Puhovski, a zágrábi bölcsészkar professzora a belgrádi B92-nek elmondta, Szerbia ugyan kényes helyzetben van, de ezt akár a saját előnyére is fordíthatja.
Hasonlóképpen vélekedett Dusan Janjic szerb politikai elemző, aki kifejtette, Putyin Szerbián keresztül kíván üzenni az EU-nak. Azt kívánja demonstrálni, hogy Moszkva továbbra is fontos szereplő marad Európában.
Putyin, aki a belgrádi látogatás során Tomislav Nikolic elnökkel és Aleksandar Vucic kormányfővel is tárgyal, elsősorban energetikai kérdésekről cserél eszmét vendéglátóival. Ez azonban egy másik kényes kérdést vet fel: a Déli Áramlat ügyét.
Miközben Belgrád támogatná a gázvezeték kiépítését, az Európai Bizottság múlt héten figyelmeztetett arra: ebbéli lépéseit össze kell hangolnia az európai elvárásokkal. Vucic kormányfő akkor azt közölte, alávetik magukat az EU akaratának. Kérdés persze, mit szól ehhez Putyin.
