David Cameron kormánya azonnal reagált. A kormányszóvivő bejelentette, hogy a brit kormány nem változtat a palesztin kérdésben eddig követett politikáján, vagyis egyelőre hivatalosan nem ismeri el a palesztin államiságot, de fenntartja magának a jogot arra, hogy ezt megtegye, ha a békefolyamat előmozdítása érdekében ezt látja helyénvalónak.
A londoni indítvány nem egyedi. Október elején az új svéd miniszterelnök, Stefan Lövfen közölte, kormánya, az Európai Unió régi tagállamai közül elsőként el fogja ismerni Palesztinát, mert úgy gondolja, hogy az izraeli-palesztin viszály más úton nem rendezhető.
Az Amerikai Egyesült Államok szinte azonnal reagált a bejelentésre, leszögezve, hogy csak tárgyalásos úton, Izrael jóváhagyását is megszerezve valósítható meg a kétállami megoldás. Izrael másnap behívatta Svédország tel-avivi nagykövetét, Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter úgy reagált, hogy Löfven bejelentése nem volt szerencsés, mert "tudnia kell, hogy a palesztin fél volt az az elmúlt 20 évben, amely akadályozta az izraeli-palesztin megállapodást". "
Izraelt aggasztja a svéd hajlandóság a palesztin államiság elismerésére, mert azt jelzi, hogy az európai uniós tagállamok között is egyre nagyobb a palesztin állam elismerésének szándéka.
Valóban így van. A svéd bejelentést követően Franciaország is felelevenítette a kérdést. A francia külügy ismételten hangsúlyozta a kétállami megoldást a közel-keleti konfliktusban, Izrael és Palesztina önállóságát. Egyszer a palesztin államot is el kell ismerni, mondta a Quai d’ Orsay szóvivője. A francia külügy is úgy véli, egyre sürgetőbb, hogy előrehaladás mutatkozzon a kétállami megoldás terén, hogy létrejöjjön Palesztina, amely békében és biztonságban élhet Izrael mellett. „Ez az a megoldás, amelyet a nemzetközi közösség támogat, ami egyben azt is jelenti, hogy a palesztin államot egyszer el kell ismerni.
Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője útján közölte, a svéd és francia álláspont a békefolyamatot szolgálja és segíti. Az Európai Unió régi tagállami közül ugyanis egyelőre egyetlen egy sem ismerte el a palesztin államot.
A gázai újjáépítést szolgáló vasárnapi adományozó konferencián is a nyugati országok és nemzetközi szervezetek képviselői sürgették a békefolyamat felélesztését, a hosszútávú rendezést.
Hétfőn Ciszjordániába és Izraelbe látogatott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, ma Gázába utazik. Jeruzsálemben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kérte a főtitkárt, hogy a világszervezet ne teljesítse az egyoldalú palesztin indítványokat. „ A világszervezetben tett egyoldalú palesztin lépések nem visznek közelebb a békéhez, hanem csak súlyosbítják a helyzetet. Ha az ENSZ a valódi megbékélést akarja támogatni, akkor ódzkodnia kell a békét aláásó lépésektől" – fogalmazott Netanjahu.
Az izraeli miniszterelnök és az ENSZ főtitkár megbeszélése nem lehetett különösebben baráti hangvételű, hiszen, amint utólag sajtótájékoztatón elmondta Netanjahu, azzal bírálta a világszervezetet, hogy az a Hamász szélsőséges palesztin szervezet terroristáit segítette nyáron az izraeli civilek elleni rakétatámadások idején.
Netanjahu úgy vélte, a gázai terroristák kihasználták az ENSZ semlegességét, amikor a világszervezet iskoláinak és kórházainak közvetlen közeléből is lőtték rakétáikat, s az ottani alkalmazottak pedig akkor, amikor átadták a Hamásznak az ENSZ intézményeiben elrejtett lövedékeket. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Izrael nem felelős a gázai erőszakért, mivel az övezetből teljes mértékben kivonult, a háborúskodást a Gáza területéről izraeli civilekre lőtt rakéták okozták.
Ban Ki Mun is meglepően kemény bírálatokat fogalmazott meg, elsősorban a kelet-jeruzsálemi építkezések miatt. Az ENSZ főtitkára ezt az izraeli lépést a "nemzetközi jog egyértelmű megsértésének" nevezte és a béketárgyalások folytatására szólította fel a feleket.
Ban Ki Mun szerint fontos a Gázai övezet újjáépítése, de gyökeresen kell megoldani az övezetet destabilizáló bajokat egy jövőbeli tragikus összetűzés elkerülése érdekében.