Kedvenc volt Thomas Thévenoud, ez a rokonszenves és jóképű fiatalember. Francois Hollande elnöknek is beférkőzött a bizalmába, amikor a gazdasági tárcától távozott Arnaud Montebourg, az előző miniszter, mert kissé dogmatikus politikája nem fért össze az új irányvonallal, ő az új csoda ember mellett máris megkapta államtitkári kinevezését. És úgy érezhette ő is, hogy akárcsak ifjú gazdája, a helyén van, fiatalsága és hajlékonysága okán erre a hirtelen változásra termett.
Kedvelték bájos hitvesét is, aki úgyszintén a szocialista politika mellett kötelezte el magát, a szenátus elnökének lett a kabinetfőnöke. Két hét esztendős ikerlányukkal boldogan és gondtalanul éltek, amíg hirtelen és váratlanul ki nem derült, hogy eléggé tisztes jövedelmük ellenére is ki sem látszanak az adósságokból. Egyszerűen azért, mert senkinek sem fizettek, akiknek járt volna.
Fuccs lett a friss államtitkárságnak, világbotrány, be sem kellett mennie a minisztériumba bemutatkozni, a rend kedvéért közölte, sajnálja, ami kiderült, önként és dalolva kilép a Szocialista Pártból. Ami még tisztázásra vár, hogy lemondjon-e parlamenti képviselői mandátumáról is.
Karrierje delelőjén választották meg, és a visszaélések kiderülése után ez a visszalépés logikus is volna, de ő közölte, elnyerte a választók bizalmát, miért is kellene kolostorba vonulnia? Pillanatnyilag ekörül dúl az alkudozás, egyelőre eredménytelenül.Thomas Thévenaud a kitűnőek iskoláját végezte el, a világhíres Sciences Po-t.
Az államtudományok diplomájának a megszerzése után Laurent Fabius, Francois Mitterrand kiválasztottja mellett indulhatott el a pályán, majd utóbb folytathatta a másik szocialista politikus, Lionel Jospin árnyékában. Neje őnagysága ugyancsak politikai tanulmányokat végzett, őt Pierre Moscovici indította el a pályán. Az a politikus, aki keserves alkudozások után most nyerte el biztosi kinevezését az Európai Bizottság új első embere, Jean-Claude Juncker mellett.
A kilencvenes évek végére, a kétezresek elejére, mindketten egyszerre értek révbe. A férfiú "karizmatikus egyéniség"- mondták a beavatottak, Madame-nak pedig a politikai szimata "finom és legendás". Arra a hírre, hogy férjuram államtitkár lett, a hölgy tiszteletére pezsgővel koccintottak a szenátus elnökségén. Ekkor robbant a bomba. Az átvilágítási főhatóság tudatta az Élysée-palotával, hogy a házaspár háza táján pénzügyi bajok vannak.
Jövedelmi és adóbevallásaik 2012 óta rapszodikus rendellenséggel késnek, ezért csaknem 13 000 eurós büntetést szabtak ki rájuk. Napok múltán, a politikusok életében mindig kéjjel vájkáló szatirikus hetilap, a Le Canard enchainé (Leláncolt kacsa) szellőztette meg, hogy Párizsban bérelt lakásukért három éven át "elfelejtettek fizetni', majd az derült ki, hogy Thévenaud időközben egy borértékesítő ügynökségnek volt a vezérigazgatója, és azzal gyanúsították, tevékenysége csalásra enged következtetni, jogi vizsgálat alá vonták.
Meglepő fordulat volt az is, hogy a házaspárnál egy napon végrehajtó jelent meg, követelve, fizessék meg végre az ikerlányok mozgásterápiai kezeléséért járó két esztendőn át mellőzött díjat. Amire ez a kép összeállt, kezdték kérdezgetni a pórul járt államtitkár urat, hogy is megy ez? A felelet kissé meglepő volt: "Egész magánéletem akárcsak bordélyház volna. Aki ismer, tudja jól, hogy becstelen nem voltam soha, de irtózom az adminisztrációtól".
És ezt többen csakugyan bizonyítják is. Ifjúkorabeli cimborái néha tréfásan, néha meghökkenten regélik, ha bepillantottak az autójába, látták az egymás hegyén-hátán halmozódó nyitatlan borítékokat, dossziékat, összehajtogatott micsodákat. Megtörtént, hogy lakóhelyükön napokra elzárták a vizet, mert nem fizettek.
Amikor a Szocialista Párt központjában egy felelős csak úgy kíváncsiságból megkérdezte a Monsieur-t, vajon miért feledkezett meg róla, azt válaszolta, "ismersz, tudod, borítékot soha ki nem nyitok, irtózom minden papírtól". Most viszont megkímélték attól, hogy átvegye államtitkári kinevezési okmányát.
A közélet azonban inkább arra kíváncsi, hogyan fogják visszaszerezni tőle képviselői mandátumát, amelyet még virágkorában hajdani pártja színeiben szerzett meg. Vajon korabeli megválasztói már a tények ismeretében, belenyugszanak-e ebbe a szokatlan helyzetbe?
Már csak ez hiányzott! - vélekedik a politikai elemzők többsége, a Thévenaud-ügy részleteinek kiszivárgása után. És még nincs vége semminek. A Trierweiler-könyv kasszasikerét követően (mert csak ennyi az eredménye, a volt államfői élettárs leleplezéseiről az a kommentárok lényege, hogy a hölgy az eladott példányok után máris euró milliomos), jön az újabb fenyegetés. A hírek szerint komolyabb, mert nem egy megunt pár bosszúja, hanem Hollande volt zöldpárti, környezetvédelmi minisztere, október közepére ígéri a kötetét.
Delphine Batho "Engedetlenség" címen teszi közzé vádjait, azok lesznek, az egész sztori vitriolos tollba mártva, mint értesült az előzetesekből a Le Monde. És Gérard Courtois (pontos szótári jelentése szerint "udvarias, előzékeny"), a lap vezető belpolitikai publicistája, egyáltalán nem finomkodva azt írta, politikai űr, a legrosszabb állapot. Szemügyre véve a sorozatban történteket, Courtois arra a következtetésre jut, hogy mindez akár nevetséges is lehetne, Beaumerchais komédiáiba méltó, ha nem volna végtelenül szomorú.
Mintegy leltárba sorolja, ki hol áll a mai francia mezőnyben. Hollande elnök "példás köztársaságnak" mondja államát, miközben kipenderített hajdani élettársa nem csupán lerombolni igyekezett az embert, beletiport a méltóságába is. A másik oldal, a konzervatív tábor élén Sarkozy, a volt államfő bohóc grimaszokkal készül a "nagy visszatérésre". Olyan zűrzavart teremt fölkészületlenségével, ha netán a választók kiábrándultsága okán parlamenti patthelyzet alakulna ki, elképzelhetetlen volna a vezetéshez nélkülözhetetlen társbérlet.
És akkor egyszer csak fölbukkan a Nemzeti Front élén Marine Le Pen, azzal a szöveggel, hogy akár holnap is kész átvenni a hatalmat. Ugyan mit is számít, jegyezte meg Courtois, hogy egyáltalán nincs kormányképes csapata. Mindez légüres térben megy végbe, de a Le Monde szerint ebben a jelenlegi őszi politikai nyitányban, nem ez a legnyugtalanítóbb.
