Az utóbbi hónapokban mintha kissé lecsillapodtak volna a kedélyek Görögországban. A gazdaság túlvan a mélyponton, s mivel a kormánynak kevesebb népszerűtlen intézkedést kell foganatosítania, a parlamentben is csökkent az átülések száma, nem apadt tovább a szűk kormánytöbbség.
Lehet azonban, hogy ez csak vihar előtti csend, s néhány hónap múltán véget érhet a békésebb időszak. A baloldali radikális Sziriza ugyanis nem tett le a kormány megbuktatásának szándékáról. A tömörülés azt reméli, hogy már a jövő év elején előrehozott választást írhatnak ki az országban. A terv készen is áll erre.
A Sziriza elnöke, Akekszisz Tsziprasz már év elején közölte, bárkit jelöl is a konzervatív Új Demokrácia (ND) és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) alkotta koalíció a 2015 februárjában távozó Karolosz Papuliasz elnök utódának, pártja nem támogatja az illető személyt.
A Sziriza azt reméli, hogy más tömörülések, a kommunisták, illetve a Független Görögök nevű jobboldali formáció is követi példáját, így az adott jelölt nem kapná meg a parlamenti szavazás első két fordulójában a szükséges háromötödös többséget, ami 200 szavazatnak felel meg. (A harmadik körben már elegendő lenne 180 voks is.)
Érhető módon Szamarasz kormányfő minden erejével arra törekszik, hogy elkerülje az idő előtti voksolást, amelyet vélhetően a Sziriza nyerne meg. A miniszterelnök úgy véli, hazája nem engedhet meg magának egy újabb előrehozott választást, politikai stabilitásra
van szükség a gazdaság rendbetételéhez. Szamarasz egy vasárnap megjelent interjújában meggyőződését fejezte ki, hogy hazájának nem lesz szüksége több hitelre a két hitelcsomagban Athénnak megszavazott 240 milliárd eurós támogatás után.
Thesszalonikiben nem hiányozhatnak a PAOK Szalonikit éltetőfalfirkák
A kérdés azért időszerű, mert az uniós segély idén jár le. A Nemzetközi Valutaalap támogatása ugyanakkor 2016 első negyedévéig szól. A kormányfő kifejtette, hogy idén az adósság nem lesz több a gazdasági teljesítmény 177 százalékánál.
Szamarasz előzőleg a thesszaloniki nemzetközi vásáron derűs képet festett hazája gazdaságáról azt állítván, kormánya számos eredményt ért el e tekintetben. Jó hírrel is szolgált, mint mondta, azonnal csökkentik a fűtőolajra kivetett 30 százalékos különadót. Ez azonban alig érinti a görög háztartásokat. Az adó bevezetése ugyanis a kormányzat egyik legnagyobb melléfogása volt.
A görögök ugyanis inkább más módon, például fával kezdtek fűteni, így a fűtőolajból származó adóbevételek 300 millió euróval csökkentek. Szamarasz ígéretet tett a honfitársait egy jobban érdeklő kérdésre, a szolidaritási adó ügyére. Ez az adónem évi 2 milliárd eurós bevételt jelent a költségvetés számára.
Szamarasz nem tért ki az adónem csökkentésének mértékére, de amennyiben jelentősen lefaragná annak mértékét, borítékolható, hogy Görögország szembekerül a hitelező trojkával, az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hármasával.
A hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy a trojka Szamarasz derűlátó kijelentései ellenére nem annyira elégedett a görög eredményekkel. Különösen a munkaügyi reform gyakorlatba való átültetésével kapcsolatban állapított meg hiányosságokat. Másrészt azt követelte Athéntól, szüntesse meg azon hitelesek védelmét, akik nem tudják fizetni törlesztő részletüket a pénzintézeteknek.
A trojka szerint csak így lehet szanálni az ország bankjait. A hitelezők Athén kifejezésére juttatták: ha nem teljesíti a feltételeket, ne is számítson a következő, 8 milliárd eurós hitelrészlet folyósítására. Egyet nem értés merült fel abban a kérdésben, mekkora lesz a 2015-ös költségvetési hiány. A kormány 900 millió euróból indul ki, a trojka viszont 2 milliárdra számít.
A fenyegetések ellenére a görög kormány bízik abban, hogy a trojka szakértőinek következő, szeptemberi vizsgálódása gond nélkül lezajlik majd. Január és július között a költségvetés 3,2 milliárd eurós elsődleges többletet mutatott fel, ami a GDP 1,75 százalékának felel meg. Az idei évre 1,5 százalékos megtakarítást irányoztak elő. A kabinet a napokban kezdi meg a jövő évi költségvetés előkészítését. A büdzsé tervezetét október 6-án terjesztenék a parlament elé.
Mennyire érzik a görögök a saját bőrükön az óvatos derűlátásra okot adó változásokat? Egyelőre nem nagyon. Igaz, ha valaki Görögországban jár, eleinte nem sokat tapasztalhat az életszínvonal drámai romlásából. Az utcákon nagy a pezsgés, a görögök kedvesek, vidámaknak tűnnek.
Legfeljebb annyi a változás, hogy manapság munkaidőben kevesebben időznek a kávéházakban, mint a válságot megelőzően. Ugyanakkor az élet nemigen kezdődik el 10 óra előtt, s a délutáni sziesztához ugyanúgy ragaszkodnak az emberek, mint korábban. Thesszaloniki külvárosában azért már láthatóak a szegénység nyomai. Több házon, üzleten szerepel az "eladó" tábla.
Nem könnyű összehasonlítani a görög életszínvonalat a közép-európaival. Az árszínvonal között mindenesetre nincs nagy különbség. A görög nettó átlagbér 2013-ban 818 euró (257 800 forint) volt, ami magyar szemmel magasnak tűnik ugyan, de az összeg több mint 30 százalékát is elviheti a lakás bérleti díja. A városokban ugyanis a többség bérli lakását, inkább csak vidéki falvakban fordul elő, hogy az ember saját házában élheti le az életét.
A családoknak nem sok esélyük van arra, hogy megvásárolják éppen használt ingatlanjukat. Athénban például a városközpontban 1000-2000 euró között mozog egyetlen négyzetméter ára. A városközponton kívüli negyedekben sem jobb a helyzet, sőt. Itt ugyanis 1400-2500 eurót kell fizetni egy négyzetméter ellenében.
Az élelmiszer ára hasonló, mint Magyarországon, a gyümölcsök még olcsóbbak, a sör azonban drágább: egy 3,3 decis Mythos sör ára egy euró. A rezsi kicsit kevesebb, mint Magyarországon azért is, mert télen sem kell sokat költeni a fűtésre. A lakásbérlet, az élelmiszer fogyasztás és a rezsi összesen a bérek mintegy 70-75 százalékát emésztik fel, s ebbe nem számoltuk bele a tömegközlekedésre, vagy benzinre fordított összeget.
Sokat mindenesetre nem tudnak félretenni a görögök. Ráadásul a még mindig magas, 27 százalékos munkanélküliség miatt egy családon belül gyakran csak egy kereső ember van. A válság következményeként az elmúlt hat évben ugyan egyértelműen csökkentek az árak Görögországban, de az adóterhek emelése miatt ez nem érződik a mindennapokban.
Görögországban lényegében csak egyetlen olyan intézmény létezik, amely kevésbé érezte meg a válságot: az ortodox egyház. A szent helyeken rengeteg a látogató. Egyes kolostorokba, például a Meteórákon, beférni is nehéz a külföldiek valóságos ostroma miatt. Különösen a térség pravoszláv többségű országaiból, Szerbiából és Romániából érkeznek sokan ide, de gyakorta hallani orosz és ukrán szavakat is.
A görög ortodox egyház 81 egyházmegyével rendelkezik, ezek közül 36 az ország északi részén található. A krétai egyházmegye és az Athosz-hegyi Köztársaság nem a görög egyház része. Az ortodox egyház különleges előjogokkal rendelkezik, például ma is a legnagyobb földterületeket mondhatja magáénak.
A papok javadalmazását az állam állja, egy lelkipásztor nagyjából egy tanár fizetését kapja. (Korábban az állami támogatást az egyház a bevételeire kirótt 35 százalékos adóval honorálta, ezt a gyakorlatot azonban 2004-ben megszüntették.) Bár 2008 után felmerült, hogy a súlyos gazdasági helyzet miatt megfelezik a papok bérét, végül az intézkedést egyetlen kormány sem merte meghozni.
A mindenkori kabinet jó kapcsolatokra törekszik az ortodox egyház vezetésével. Így van ez most is. Bár még messze nem lehet arról beszélni, hogy Görögország kikecmergett volna a válságból, az athéni parlament múlt héten elfogadta az Új Demokrácia képviselőinek azon előterjesztését, amely szerint nem kell adóbevallást készíteniük azoknak az idős papoknak, akik nyugdíja nem éri el az évi 9500 eurót.
Görögországnak még hosszú utat kell megtennie, amíg valóban sikerül a saját lábára állnia, de az emberek mintha optimistábban tekintenének a jövőbe.
