Még júniusban amerikai források közölték azt a hírt, hogy az Iszlám Állam (IS) fegyveresei elfoglaltak egy korábbi vegyifegyver raktárat, ahol a 2003-ban megbuktatott, majd kivégzett diktátor, Szaddám Huszein rezsimje mérgező gázt állított elő. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint a vegyifegyver gyárban a nyolcvanas évek eleje óta mustárgázt és szarin ideggázt állítottak elő. Az Irak és Irán közötti háború idején (1980-1988) Bagdad jelentősen fejlesztette vegyifegyver programját. Az amerikai titkosszolgálat úgy tudja, hogy 1987-ben már 209 tonna, 1988-ban pedig 394 tonna szerint állítottak elő.
Alighanem minden ország rémálma, hogy terroristák kaparintsanak meg egy tömegpusztító fegyvereket előállító központot. Bár a bagdadi kormányzat tragédiának állította be a történést, Washington szerint ez nem tekinthető jelentős fejleménynek, mert az objektumot már az első öbölháború után bezárták.
Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy bár a terroristák okozta veszély nem lebecsülendő, sokkal jobban kell tartani attól, hogy az egyes országok nem őrzik megfelelően katonai objektumaikat. Az elmúlt harminc évben ötszáz fegyvereket, muníciót őrző bázis robbant fel. A legveszélyesebb helyszínek e tekintetben Európában Albánia és Oroszország. A ranglista élén azonban Nigéria és Észak-Korea áll. Ezekben az országokban következtek be a legnagyobb detonációk. Mivel a phenjani hírközlés nem tekinthető a leghitelesebbnek, ezért az áldozatok pontos számát csak becsülni lehet, szakértők 1000-1500-ra becsülik a halottakat és több ezer sérültből indulnak ki.
Európában az utóbbi években Cipruson történt a legnagyobb robbanás 2011-ben. A katonai támaszponton történt hatalmas robbanásban 13 személy életét vesztette, s több tucatnyian megsérültek. A lángok legalább száz lőport tartalmazó konténerre terjedtek át, amelyek később a levegőbe repültek. Egy akkori szemtanú azt közölte, az egész környék úgy nézett ki, mintha háborús övezet lett volna. A támaszpont a földdel vált egyenlővé, a környező épületekben, a partszakasz menti bárokban és fogadókban és a villamosenergia hálózatban is súlyos károk keletkeztek. A robbanás erejét jól mutatja, hogy Mari nevű településen alig marad olyan épület, amelyben ne esett volna valamekkora kár. Még egy helyi erőmű is megrongálódott.
A bázison muníciót is tároltak. Ezeket Ciprus 2009-ben kobozta el egy hajóról, amelyen Iránból Szíriába próbáltak fegyvereket csempészni. Bár szakértők többször is figyelmeztették arra a helyi hatóságokat, hogy a muníciót nem őrzik megfelelően, semmi sem történt. 1979 óta több mint félezer ilyen robbanás történt a támaszpontokon, raktárakban - írta jelentésében a független, genfi székhelyű kutatóközpont, a Small Arms Survey, amely nemcsak kézifegyverekkel, hanem többek között a fegyvertartással is foglalkozik.
A felmérések alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a támaszpontok felügyelete akkor válik túlságosan is lazává, ha az adott országban a központi hatalom instabillá válik, vagy összeomlik. A legtöbb ilyen esetet Európából az eltelt három évtized folyamán Oroszországból jelentették, de más szovjet utódállamban is történtek hasonló detonációk. A Szovjetunió területén számos bázison rengeteg fegyvert, muníciót tároltak. Az ország összeomlása után azonban ezeket a bázisokat már nem őrizték kellőképpen, így több tragikus baleset történt.
Különösen drámai helyzet alakult ki Albániában, ahol 1997-ben a lakosság nagy része elvesztette pénzét, miután kiderült, hogy befektetéseiket nem megbízható pénzintézetben, hanem valójában piramisjátékban helyezték el. A lázadások nyomán a törvényes rend összeomlott. Csak ebben az évben 18 bázison történt robbanás, s a halottak száma meghaladta a 140-et. Erőteljesen veszélyeztetettek azok az országok, ahol - vagy annak közelében - háború, vagy polgárháború dúl. Az utóbbi években több ilyen balesetről számoltak be Jemenből, Szíriából, Libanonból, Líbiából, Egyiptomból, valamint Pakisztánból. A korábbi években Srí Lanka és Afganisztán is a legveszélyeztetettebb államok közé tartozott. Irakban ugyan az utóbbi években kevesebb "nem szándékos" robbanás történt, de az IS előrenyomulása, a kaotikus belpolitikai állapotok miatt feltételezhető, hogy ez csak átmeneti állapot volt.
A jelentés egy meglepő állítása, hogy azokban az országokban, ahol diktatórikus rezsim van hatalmon, szintén hanyagul kezelik a fegyverarzenált. De a hagyományos demokráciákban, így az Egyesült Államokban és Franciaországban is akad példa ilyenre.
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy a robbanások legfőbb oka a megfelelő szakértői gárda hiánya. Kevés az olyan ember, aki tudná, milyen kezelést is igényel a jelentős fegyverarzenál. A támaszpontok építésénél időnként a legalapvetőbb követelményeket sem veszik tekintetbe. Példaként említik a Kongói Demokratikus Köztársaságbeli Bukavut, ahol 12 tonnányi muníciót egy benzintároló közvetlen közelében helyeztek el. Olyanra is akad példa, hogy az őrzők maguk is kereskednek azzal a fegyverrel, amelynek felügyeletével megbízták őket.
Komoly veszélyt jelentenek a különféle lázadócsoportok által létrehozott raktárak. Ezeket ugyanis olyan helyekre telepítik, ahol nehezen lehet rájuk találni, s könnyen elérhetővé válnak. Előfordul, hogy erdő mélyén ássák el, de akadt példa nem egy ízben arra, hogy a lázadó saját lakásában rejtette el a fegyvereket, ráadásul az adott város kellős közepén.
A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) vezetője, Sigrid Kaag az ENSZ Biztonsági Tanácsában csütörtökön jelentette be, hogy Szíria ismert vegyifegyver-készleteinek 96 százalékát, köztük a leginkább veszélyes készleteket elszállították, megsemmisítették, s folynak az előkészületek, hogy a még meglévő, vegyifegyverek tárolására használt 12 létesítményt - hét hangárt és öt alagutat - is felszámolják. A tavaly Nobel-békedíjjal jutalmazott OPCW szakértői október 1-én kezdik a megsemmisítés következő fázisát.
Samantha Power, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a BT-ülés után újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, az ENSZ és az OPCW közös missziója összességében sikeres volt, de a még megmaradt létesítmények felszámolása is rendkívül fontos, hogy a készletek ne kerüljenek az ISIS vagy más terrorszervezet kezébe. Aggodalmát fejezte ki ugyanakkor, hogy az Aszad-rezsim nemrégiben is vetett be klórgázt az ENSZ emberi jogi tanácsának múlt havi jelentése szerint.
