"Kelet-Ukrajnában a helyzet nem a stabilizáció felé halad, hanem optimistábban fogalmazva azt mondhatjuk, hogy nem javult a helyzet, kicsit pesszimistábban azt mondhatjuk, rosszabbodott a helyzet"- fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
A miniszter elmondta: a magyar diplomáciát három szempont vezérelte az ukrajnai válsággal kapcsolatban. Az első a békés rendezés, a helyzet stabilizálódása. A második, hogy Magyarország érdekelt egy a területi integritását élvező, demokratikus, független, a kisebbségi jogokat tiszteletben tartó Ukrajna létében. A harmadik, hogy a magyar lépések megtételekor különös figyelemmel kell lenni a kárpátaljai magyarság érdekeire.
"Nem jöhet olyan fordulat, amely a kárpátaljai magyarság jogainak csorbulását vagy életkörülményeinek lehetetlenné válását eredményezné" - jelentette ki.
A miniszter szerint az ukrajnai válságban fordulópont volt a malajziai utasszállító repülőgép lelövése. Ezt követően ugyanis aktívabbak lettek az amerikai és európai békéltetési kísérletek, és kiterjesztették az Oroszországgal szembeni szankciókat.
A Moszkva által bevezetett, a mezőgazdasági termékeket érintő "súlyos, egyoldalú bojkott" erőteljesen sújtja a kelet- és dél-európai gazdaságokat - jelentette ki. Felidézte, hogy az Európai Unió statisztikai hivatala szerint Magyarország a balti államok és Lengyelország után az ötödik az orosz bojkott által leginkább érintett tagállamok között. A magyar mezőgazdasági exportnak nagyjából napi 70 millió forint veszteséget jelent az orosz intézkedés, ezért a magyar kormány jelezte az Európai Uniónak, hogy igényt tart kompenzációra az erre a célra megnyitott alapból.
Navracsics Tibor azt is kiemelte: az Ukrajnában elrendelt mozgósítás nem jelent hadiállapotot, csak a tartalékos állomány mozgósítását. Mint mondta, bírja Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter ígéretét, hogy a mozgósítás nem fogja aránytalanul érinteni a kárpátaljai magyarokat.
A miniszter szerint a határon túli magyar kisebbségek közül a kárpátaljai a legsérülékenyebb.
A tárcavezető a bizottsági ülés első, még nyilvános részében foglalta össze az ukrajnai helyzetet. Ezután - a képviselői kérdések előtt - a magyar nemzetbiztonsági és külügyi érdekekre hivatkozva zárt ülést rendeltek el.
Az Országgyűlés külügyi és nemzetbiztonsági bizottságának csütörtöki együttes ülésén mások mellett részt vett még Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Tasnádi László a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, Papp Károly országos rendőrfőkapitány, több minisztérium és a titkosszolgálatok képviselői.