Megkezdődik az átmenet a telefonos diplomáciáról a közvetlen tárgyalásokra – jelentette be Valerij Csalij, Petro Porosenko ukrán elnök hivatalának helyettes vezetője. A következő két hét döntőnek bizonyul Ukrajna háborúból való kilábalása szempontjából, Kijev a diplomáciai rendezésben bízik – hangsúlyozta Csalij.
Valóban magas szintű tárgyalások következnek. Augusztus 23-án Angela Merkel német kancellár látogat Kijevbe, 26-án Minszkben Vlagyimir Putyinnal tárgyal Porosenko, majd 30-án Brüsszelben, az uniós diplomácia segítségével keresik a válság megoldásának békés lehetőségeit.
A Porosenko-Putyin találkozót a Kreml jelentette be, amit az ukrán elnökség megerősített. A fehérorosz fővárosban jelen lesznek az Európai Bizottság (EB) és az Eurázsiai Vámunió képviselői is. Az EB biztosok névsora alapján a tárgyalások témái is körvonalazódnak. Ott lesz Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Günther Oettinger energiaügyi biztos valamint Karel De Gucht kereskedelmi biztos.
Kijev máris megnyitotta a tárgyalások sorát, kedden az ukrán belügyminisztérium és a szélsőjobboldali radikális szervezet, a Jobboldali Szektor együttműködési megállapodást kötött.
Anton Herascsenko, belügyminiszteri tanácsos bejelentette, hogy Arszen Avakov belügyminiszter megállapodott a múlt héten még Kijev elleni fegyveres támadással fenyegetőző Jobb Szektorral a terrorellenes műveletek zónájából Ukrajna többi területére történő fegyverszállítás kérdésében.
Korábban a szervezet több tagját letartóztatták, mert fegyvereket szállítottak Lembergbe. Avakov ahhoz ragaszkodott, hogy a Jobboldali Szektor harcoló egységét a hadsereg, a belügyminisztérium és az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat struktúráiban legalizálják.
Az utóbbi időben a kijevi kormányzatnak egyre nagyobb gondot jelentettek korábbi szövetségesei, akik a februári rendszerváltás óta a nyugati országrészben a rend őreinek képzelvén magukat több visszaélést követtek el, és önkéntes harcoló egységeket szerveztek a keleti hadművelethez is.
A hadsereg eközben minden eshetőségre felkészül. A katonák számára már biztosítottak meleg ruhákat arra az esetre, ha télen is folytatódik a terrorellenes hadművelet. Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács korábban még úgy vélekedett, hogy a hadsereg télig felszabadítja a szeparatisták által uralt keleti országrészt.
Kedden megkezdődött és tegnap is tartott a holttestek kiemelése Luhanszk mellett a hétfőn rakétatámadásban megsemmisült menekülteket szállító konvoj járműveiből. Andrij Liszenko nemzetvédelmi és biztonsági szóvivő szerint a folymaat nehézkes, mert sokan a felismerhetetlenségig összeégtek, 15 holttestet emeltek ki kedden.
Összességében még mindig nem ismert az áldozatok száma, a mentés tart, mint ahogy a harcok is a környéken. Azt sem tudni, ki lőtt rá a konvojra, mert a felek változatlanul egymást vádolják. A hadsereg napok óta ostromgyűrűben tartja Luhanszkot, és a donyecki térségben is heves harcok folynak. Az infrastruktúra a megsemmisülés szélén áll, akadozik a vízellátás is, iskolák, középületek dőltek romba a tüzérségi támadás nyomán.
A donyeckeik szorult helyzetét jelzi, hogy az önkényesen kikiáltott népköztársaság miniszterelnöke, Olekszandr Zaharcsenko jelezte, a Donyecki Népköztársaság hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni és letenni a fegyvert amennyiben Kijevtől ésszerű javaslatokat kap. A kezdetben csak autonómiát kérő szakadárok most már önálló államuk elismerését várják el.
Korábban az elnöki hivatal kijelentette, hogy Kijev nem fog tárgyalni a szakadárokkal, csak kontaktcsoport bevonásával képzelhető el a június 23-án megkezdett tanácskozás folytatása.
