A falképek töredékein a királyi kápolnáéval megegyező és hasonló, geometrikus és figurális díszítés látható. A régészekkel dolgozó restaurátorok szerint ilyen leletek az utóbbi 70-80 évben nem kerültek elő az ország területén. A terület teljes feltárást később végzik olyan aprólékos munkával, amely lehetővé teszi a falképek egy részének összeállítását.
A Szent Vid kápolna a kevés olyan ásatás során előkerült Árpád-kori objektumok egyike, ahol az épület egy része hatméteres magasságban egészen a boltozat záradékig épségben maradt. A templom nyugati része nem fog előkerülni, mert a Várhegy sziklásabb, tagoltabb nyugati lejtője az idők folyamán a falak egy részével együtt leomlott.
A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumával együttműködésben a tanszék hallgatói a több száz éven át szemétgödörnek használt középkori kőbánya rétegeit is feltárják. Major Balázs elmondta, a terület valóságos kincsesbánya a mindennapi élet kutatásában, mivel hosszú ideje nem bolygatott terület, amely egymásra rétegződve őrzi élelmiszerek maradványait, törött edényeket és azt az építési törmeléket, amelyet az átépítéseknél nem vittek a városon kívülre. Korábban például griffes, oroszlános motívumokkal díszített kályhacsempéket is találtak itt.
A feltárás során rétegenként kanalazzák le az egykori lerakódásokat, amelyeket több méretű szitán rostálnak át, majd a rostált földet vízzel tisztítják, flotálják, hogy egyetlen apró maradvány se maradjon ki a feldolgozásból. Hasonló aprólékossággal jártak el a környék török-kori lakóházainak feltárásakor. Itt szintén számos réteget érintetlenül találtak, az épületek támfalai mellől, a legalsó rétegekből római és kelta leletek kerültek elő.
A török kori lakóházak és a Szent Vid kápolna feltárásának idei szakaszát a terület háromdimenziós lézerszkennelésével fejezik be a kutatási partner Mensor 3D szakembereinek segítségével, az érseki palota szemétgödrének feltárása addig folytatódik, amíg az időjárás lehetővé teszi. Idén a PPKE partneregyetemeinek hallgatói és kutatói is bekapcsolódnak a feltárásokba, így a magyar hallgatók brit, lengyel, bolgár, libanoni, jordániai, szíriai és iraki kollégákkal és diákokkal dolgoztak együtt. A munkát számos helybéli önkéntes is segítette, olykor hatvan ember dolgozott együtt az ásatásokon.
