- A Gas Storage Europe nevű uniós szakmai szervezet szerint augusztus elején Magyarországon voltak a legalacsonyabb szinten a földgáz készletek a vizsgált országok közül. A teljes tárolói kapacitás 46 százalékát töltötték fel, míg Németországban 83, Olaszországban 86, Franciaországban 72, Szlovákiában 87, Lengyelországban 90 százalék volt ez az arány. Elégedett a hazai földgáztárolók feltöltöttségi szintjével, illetve a betárolás ütemével?
- Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mindenütt más-más nagyságú tároló kapacitásokról van szó. Szlovákiában például jóval kisebbek a tárolási lehetőségek, mint Magyarországon. Idehaza több mint hat milliárd köbméter a tárolók befogadóképessége, így óriási mennyiségű, a szükségleteinknél sokkal több gázt tudunk „raktározni”. A szőregi biztonsági tárolóban több mint 900 millió köbméter gázt tároltunk be, a kereskedelmi tárolókba pedig október elejéig további hárommilliárd köbmétert tervezünk elhelyezni. Ez a bármikor kitárolható mennyiség átlagos téli időjárás esetén 80-85 napra lesz elegendő. Ennek fényében, úgy vélem, megfelelő ütemben zajlik a készletfeltöltés.
- A tartalékok felhalmozását sürgeti, hogy a számunkra gázt értékesítő Oroszország és az ideszállításról gondoskodó Ukrajna között éleződik a katonai konfliktus. Emellett egyre súlyosabb szankciókat alkalmaz egymás ellen az Európai Unió (EU) és Oroszország. Emellett Ukrajna már bejelentette, hogy fontolóra vette a gázcsapok elzárását. Számolnak ennek a kockázatával?
- Természetesen igen, az eseményeket folyamatosan figyelemmel kísérjük. Bár az orosz és az ukrán fél részéről egyaránt olyan jelzés érkezett, hogy mindenképp törekednek a szállítások zavartalan fenntartására. Ám, mint említettem a betárolás gyors ütemben zajlik a hazai ellátásbiztonság érdekében.
- Mi történik, ha Ukrajna blokkolja az orosz gázszállításokat?
- A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tájékoztatása alapján, amennyiben a keleti irányú gázimportban zavarok keletkeznének, a jelenlegi napi gázszükségletünk – átlagos időjárási viszonyok esetén – a hazai termelésből, a kereskedelmi tárolókban rendelkezésre álló mennyiségből és a nyugati irányból az országba érkező földgázból (a biztonsági földgázkészletek igénybe vétele nélkül) is kielégíthető. A tárca – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal együtt – vizsgálja a stratégiai készlet további emelésének szükségességét, valamint azokat a lehetséges szabályozási módokat, amelyek a jogszabályban előírtakon kötelező mértéken túli betárolásra ösztönzik a piaci szereplőket.
- Milyen áron és mekkora mennyiségben importálunk gázt jelenleg Ausztria felől?
- Az osztrák vezeték import kapacitása hozzávetőleg napi 14 millió köbméter, ezt lehetőség szerint ki is használjuk. A pontos árakról nem tudok nyilatkozni, az ár 300 dollár alatt van ezer köbméterenként. Így viszonylag megfizethető.
- A baumgarteni vezetéken jön be az országba az a gázmennyiség is, amelyet tovább adunk az ukránoknak. Ez nem lassítja a magyar tároló feltöltést?
- Az ukrán tranzit nem akadályozza a hazai készletek felhalmozását. Azt pedig fontos hangsúlyozni, hogy nem mi adunk gázt Kijevnek, mi csak a szállítási lehetőséget biztosítjuk a vezetékeinken. A beszállító kilétét üzleti titokként kezelik a felek.
- Tavasszal Orbán Viktor miniszterelnök átadta az új, magyar-szlovák gázvezetéket. Ezen csővezetéken mikor importálhatunk gázt?
- A tervek szerint a vezeték 2015 elején kezdi meg kereskedelmi működését. Az új összeköttetés üzembe helyezése ugyanis sürgető annak érdekében, hogy minél több lábon álljunk, és minél szélesebb körű beszerzési forrásokat tudjunk igénybe venni.
- Egyes szakértők szerint az új szlovák hálózati összeköttetésen is csak orosz eredetű gáz érkezhet. Hol marad a beszerzési források sokszínűbbé tétele, ha minden „csövön” – Ukrajna, Ausztria és Szlovákia irányából egyaránt – csak orosz gáz érkezhet?
- A beérkező gázmolekuláknak nincs egyenként „rendszáma”. Így nem tudni, hogy melyik orosz, melyik nem. Az viszont tény, hogy a szlovák és az osztrák oldalról bejövő gáz egyik legvalószínűbb forrása az orosz-német Északi Áramlat gázvezeték. Ugyanakkor a nyugat-európai országok nem csak ebből a vezetékből látják el magukat és a kereskedelmi partnereiket. A felhasználókat azonban nem a molekula eredete érdekli, hanem az ellátás folyamatossága.
- A másik orosz vezeték, a Kaszpi-térségből Közép-Európába a későbbiekben gázt szállító Déli Áramlat építése viszont akadozik. Az EU ugyanis versenyjogi szempontok miatt nem járul hozzá ahhoz, hogy a csövön szállított gázhoz csak az orosz beszállító, és a beruházásban résztvevők jussanak hozzá. Míg Moszkva egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy „harmadik félnek” ne lehessen hozzáférése a vezetékhez. A nézetkülönbségek áthidalhatatlannak látszanak. Mi lehet a megoldás?
- Magyarország abban érdekelt, hogy a Déli Áramlat az európai normák szerint épüljön meg, ezért minden erőnkkel támogatjuk, hogy az EU erről megállapodjon Oroszországgal. Az Európai Uniónak és Oroszországnak meg kell találnia a mindkét fél számára elfogadható jogi és praktikus megoldást, kompromisszumot.
- Az építkezés maga hol tart?
- Zajlanak az előkészítési munkálatok a vezeték magyar szakaszán, hogy amint rábólint az EU a projekt elindítására, megkezdődhessen a vezetéképítés. Ez a beruházás ugyanis kiemelten fontos a térség országai, így hazánk számára is.
- Többek szerint ez a csőhálózat nem csökkenti majd a függőséget az orosz energiaszállításoktól. Ezért felesleges megépíteni. Igaznak tarja ezt az állítást?
- Mindenképp szükségesnek tartom a hálózat kiépítését. Az ugyanis már önmagában is jelentős előrelépés, hogy Ukrajnát, vagyis az egyik potenciális veszélyzónát elkerüli a Déli Áramlat. Emiatt az új csővezeték biztosan erősíti a hazai ellátásbiztonságot.
Aradszki András: „Az ipari rezsicsökkentés részletein még dolgozunk” FOTÓ: TÓTH GERGŐ
- Többek szerint haldoklik az EU által korábban támogatott Nabucco elnevezésű nemzetközi gázvezeték építése, amely a Déli Áramlattal csaknem párhuzamos nyomvonalon épült volna. Mi a véleménye erről az építkezésről?
- Úgy látom, hogy a Nabucco már gyakorlatilag halott, a projektben korábban érdekelt gáztársaságok sorra szálltak ki a beruházásból. Ennek a vezetéknek ugyanis nem sikerült gázbetáplálási forrást találni. Megbízható és olcsó gázlelőhelyek nélkül pedig egyszerűen nem gazdaságos megépíteni egy ilyen hosszúságú szállítási kapacitást.
- Jövőre lejár a korábban megkötött hosszú távú gázszállítási szerződés a Magyarország és Oroszország között. Hol tartanak a megbeszélések az új megállapodásról?
- Az ez irányú egyeztetéseket az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. végzi. Az állami energetikai cég nem csak az új szállítási árakról tárgyal orosz partnerével, hanem új árképzési rendszerről is. Azt szeretnénk ugyanis elérni, hogy a tarifák meghatározása az eddiginél rugalmasabb legyen, jobban tükrözze az azonnali piaci beszerzési kontraktusokat, és így olcsóbb tarifák alakuljanak ki.
- A kormányzat a „rezsicsökkentéssel elment a falig” – állítják a szakmai és kormányzati körökben egyaránt. Lát módot a lakossági közműtarifák további lefaragására?
- A lakossági rezsicsökkentésnek tulajdonképpen még nincs vége, hiszen idén további ütemben csökken a gáz és a távhő ára. A lehetőségek zömét azonban már valóban kihasználtuk. Kisebb árengedmények viszont még bekövetkezhetnek az áram és a gáz esetében is, ha sikerül tovább racionalizálni a szolgáltatók működését. Ezekről a lépésekről még nem született döntés, a legfontosabb most az ország gáz, áram és energiaellátásának hosszú távú stabilizálása.
- A vállalkozói szektorban viszont őszre jelentős áram- és gázdíj-csökkentést ígért a kormány, hogyan valósítják ezt meg?
- A kormány azt vállalta, hogy megteremti az ipari rezsicsökkentés feltételeit, a részletek kidolgozása még zajlik.
- Az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. lép majd az áram- és gázpiacra valamilyen különleges, kisvállalkozóknak szóló „ellenállhatatlan” ajánlattal?
- Nem ezt tervezzük. Az MVM ugyanis hiába állami cég, meg kell felelnie a szigorú versenyszabályoknak. A jelenlegi feladatunk a szabályozási környezet átformálása.
- Előkészítés alatt áll az úgynevezett „nonprofit törvény”, amely a közműszolgáltatások nyereségmentessé tételét garantálja majd. Az új rendelkezés nem vonatkozik azonban az áram- és a gázszektorra. A kormány talán ráébredt arra, hogy az energiaszolgáltatók nem működhetnek a végtelenségig veszteségesen?
- Nem erről van szó. Tisztázni kell egy alapvető félreértést, amit talán a rossz szóhasználat okozott. A kabinet ugyanis nem azt szeretné elérni, hogy a teljes közműszektor nyereségmentesen működjön, hanem azt, hogy „osztalékmentesen”. Tehát a cégek termeljék meg azt a bevételt, amely elegendő a működésükhöz és az ellátásbiztonság fenntartáshoz szükséges fejlesztésekhez, profitot azonban ne lehessen kivonni belőlük. Ezt az alapelvet az egész közszolgáltatási szektorra ki fogjuk terjeszteni, az energiaszolgáltatókra is.
- A sajtóban megjelent hírek szerint a paksi atomerőmű arra készül, hogy repülőn hozasson be fűtőelemek a reaktorokba. Reális beszerzési módnak tarja a légi szállítást?
- A világ számos országába érkezik az atomerőművekbe repülőn a tüzelőanyag. Ebben nincs semmi különös. Most azt történik, hogy idehaza is előkészületeket teszünk a hasonló módon történő nukleáris üzemanyagimportra. Alternatívákat keresünk ugyanis a vasúti szállításra. Azt azonban szeretném nyomatékosan kihangsúlyozni, hogy ezek a kazetták teljes mértékben veszélytelen szállítmánynak tekinthetőek, a fűtőrudak csak a reaktorok belsejében válnak radioaktívvá.
- A légi fuvarozást az ilyen kazetták esetében túlzottan drága megoldásnak tarják…
- Jelenleg az engedélyeztetési eljárás zajlik. Ha nem éri meg a légi szállítás, akkor nyilván az eddig megszokott szállítási módszert választjuk a későbbiekben is.
- A sajtóban megjelent hírek azt sugallták, hogy sürgős a fűtőelemek beszerzése, és az ukrán-orosz háborús helyzet kényszeríti ki a légi fuvarozást. Igaz ez?
- Szó sincs erről, a paksi atomerőmű területén több mint két évre elegendő fűtőelem van felhalmozva. Így a beszerzés semmiképpen sem kényszer jellegű. Csak arról van szó, hogy hosszabb távon a légi szállítás lehetőségében is gondolkodunk.