Az Oroszországgal a paksi atomerőmű bővítésének a finanszírozására kötött tízmilliárd euró ( mintegy 3000 milliárd forint ) értékű hitelszerződés ugyan érvényes, de nem hatályos. Így a kölcsön egyelőre nem terheli az adófizetők zsebét - derül ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek abból a válaszából, amelyet Szél Bernadettnek, az LMP társelnökének az írásbeli kérdésére adott. Az ellenzéki politikus azt tudakolta Varga Mihálytól, hogy idén mennyi pénzébe kerül a magyar adózóknak az új paksi atomerőmű blokkok építésre felvett orosz kölcsön.
A miniszter közölte, hogy a paksi atomerőmű bővítése érdekében kötött hitel-megállapodás még nem lépett hatályba, így ebből eredően egyelőre költségek sem merültek fel. Varga Mihály magyarázatként hozzátette: az Oroszországi Föderáció kormánya és Magyarország kormánya között a paksi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvény ugyan 2014. július 4-én valóban hatályba lépett, ez azonban nem jelenti automatikusan a hitel-megállapodás hatályba Iépését is. Ehhez - az Országgyűlés által elfogadott törvénynek megfelelően - először a magyar és az orosz félnek kölcsönösen tájékoztatnia kell egymást belső ratifikációs folyamataik lezárásáról. Az eljárások azonban még jelenleg is folyamatban vannak, így a megállapodás még nem hatályos.
A miniszter válaszában hangsúlyozta: csak a hatálybalépést követően értelmezhetőek a megállapodásban rögzített kötelezettségek, így különösen a lehívási tervek megalkotása, illetve a rendelkezésre tartási díj megfizetése is. Mivel jelenleg a megállapodás nem hatályos, így 2014-re nem készülhetett lehívási terv, ezért a rendelkezésre tartási díj megfizetése sem merülhet fel. A magyar és az orosz fél képviselői között folynak az egyeztetések a bővítés műszaki tartalmi elemeiről és az időbeosztásáról - tette hozzá a tárca vezető.
Szél Bernadett lapunknak elmondta: a miniszter válasza eléggé zavarosra sikeredett, ezért a jogi szakértőik még elemzik. Arról azonban továbbra sincs információ, hogy pontosan mikortól, mekkora összeg terheli majd a lakosság zsebét a hitelszerződés megkötése miatt.
Lattmann Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy véli: a szerződés már megköttetett, a magyar ratifikációs folyamat is véget ért, csupán egy technikai jellegű lépés van hátra a felek között. Ez pedig nem más mint a ratifikációs iratok kölcsönös bemutatása. Vélhetően ez a folyamat is hamarosan lezárul. Így a hitelszerződés is rövidesen élővé válik. A nemzetközi jogász szerint az ügylet "beélesítése" már az orosz félen múlik. Az oroszok azonban nem sietik majd el a hitelszerződés életbeléptetését - állítják elemzők. Az orosz kormány ugyanis korábban nyíltan elismerte, hogy egyelőre nincs meg a teljes forrás a kölcsön folyósítására, vagyis Moszkva még keresi a forrásokat. A magyar-orosz hitel-megállapodáshoz ugyanakkor még az Európai Uniónak is lehet egy-két szava - jegyezték meg hozzáértők. Akik szerint az EU megvizsgálja majd, hogy paksi beruházás finanszírozása kapcsán felvetődik-e a tiltott állami támogatás kérdése, illetve versenyjogi szempontból nincsenek-e kifogásolható elemei az év elején sebtében aláírt kétoldalú hitelszerződésnek. Szakértők szerint a tiltott állami támogatás megvalósulása azért nem kérdéses, mert a kormány deklarálta, hogy az új blokkok építési költségét - aminek a 80 százalékát az oroszoktól felvett összegből fedezi a kormány - nem építi majd be az új reaktorokban termelt áram árába, hanem azt az egész társadalommal fizetteti meg. Vagyis a fogyasztók nem térítik majd meg az áram teljes árát, vagyis állami támogatást kapnak.
Versenyjogi szempontból - egyebek mellett - azért aggályos az ügylet, mert a kormány pályáztatás nélkül kötötte meg az egyezséget az oroszokkal az évszázad legnagyobb kölcsön felvételéről. Emellett a pénzügyi tranzakció kapcsán alkotmányossági aggodalmak is megjelentek, miután továbbra sem tudni, hogy pontosan milyen felhatalmazás alapján kötötte meg az Orbán-kormány képviselője a hitelegyezményt Moszkvával.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnál érdeklődött az ATV arról, hogy, az Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós szankciók sérthetnek-e magyar érdekeket, illetve érintik-e a paksi atomerőmű építkezés ügyét. Mint az a válaszokból kiderül, a korlátozás nem vonatkozik ezeknek a pénzintézeteknek az európai hitelfelvételére vagy hitelnyújtására, így a szankciós intézkedés nem érinti a paksi atomerőmű bővítését. Amint azt az ATV internetes oldalán olvasható, Oroszország a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, mintegy 3,5 milliárd dollárnyi magyar exporttal. Emellett a magyar földgázellátás 85 százaléka, a kőolajnak pedig majdnem a 100 százaléka onnan jön. A jelentős függőség miatt érdeklődtek az illetékes minisztériumnál, hogy szankciók kérdésében mi Magyarország álláspontja: szigorítás-pártiak vagyunk, vagy sem? A szankciók érintették-e negatívan Magyarországot, a magyar bel- és külgazdasági érdekeket, például a paksi atomerőmű építését? - tette fel kérdéseit a televíziós csatorna.
Mint írják, a minisztérium válaszából az derült ki, hogy Magyarország is megszavazta a szankciókat, de - ha jól "fordították" le a minisztériumi szöveget - a nagyon, de nagyon óvatos országok közé tartozhatunk. Paks bővítését, illetve a magyar honvédség alkatrész utánpótlását pedig nem érinti a Moszkva elleni uniós büntetés - hangsúlyozta válaszában a tárca.
"Ugyan minden európai gazdaságot érinthetnek a szankciókkal kapcsolatos lehetséges orosz válaszreakciók, de célunk, hogy a magyar nemzetgazdaságra ható következményeit minimalizáljuk" - írja a szaktárca. Hozzátéve: elképzelhető, hogy Moszkva "visszaüt".
Három megállapodást kell még megkötni a bővítésről
A meglévő két egyezmény mellé további három megállapodást kell még kötni Oroszországgal a paksi atomerőmű bővítéséről ahhoz, hogy megkezdődhessen a beruházás. Ezek technikai jellegű megállapodások lesznek - nyilatkozta lapunknak korábban Aszódi Attila. A beruházás közelmúltban kinevezett kormánybiztosa elmondta: az egyik szerződés az új erőmű tervezésére, megépítésre és üzembe helyezésére vonatkozik majd. Emellett külön egyezményt kell kötni a nukleáris fűtőanyag szállításról, illetve kiégett kazetták kezeléséről. Ugyanakkor megállapodás készül az újonnan elkészült blokkok üzemeltetéséről, s a létesítmény majdani karbantartásáról. Az egyezségeket magyar részről egy szakértőkből álló nagyobb csoport készíti majd elő.
Moszkva nevében pedig az orosz állami atomenergia-ipari vállalat, a Roszatom különböző szintű képviselői tárgyalnak majd.
Aszódi Attila megjegyezte: azért van szükség viszonylag nagy munkacsoportra, mert az aláírandó dokumentumok előkészítése rendkívül bonyolult jogi és műszaki feladat. A szakember arról is beszélt, hogy az Országos Atomenergia Hivatalnak a szerződéskötés fázisában nincs teendője, a nukleáris hatóság a különböző engedélyek kiadását végzi majd. A kormánybiztos hozzátette: a finanszírozási kérdések nem tartoznak hozzá.
Szakértők szerint a Fidesz nem viszi a parlament elé az újabb három atomenergetikai megállapodást, amelyet a kormánybiztos köt majd Moszkvával. A kormánypárt ugyanis eddig is eltitkolt mindent közvélemény elől, amit csak tudott a paksi beruházással kapcsolatban. Az Országgyűlés is úgy szavazott két első szerződésről - a beruházásra vonatkozó januárban aláírt orosz-magyar keretmegállapodásról, és az építkezésre felvett tíz milliárd eurós orosz hitelről -, hogy az országgyűlési képviselők még nagy vonalakban sem ismerték az Orbán-kormány által aláírt dokumentumok tartalmát.
Több ellenzéki politikus szerint aggasztó, hogy a lakosság és a parlamenti képviselők számára ismeretlen tartalmú nemzetközi megállapodásokat köt a Fidesz-kormányzat Moszkvával. Ráadásul az ilyen egyezmények bármelyikének lehetnek olyan titkos záradékai, amelyeknek a betartása jelentős terheket ró majd a magyar társadalomra. Ilyen lehet például paksi reaktorokban az áramtermelés során keletkező kiégett fűtőelemek kezelésének az ügye, az ilyen kazetták sorsát ugyanis jelenleg homály fedi. Az pedig óriási költségekkel és kockázatokkal járna, ha ezeket az erősen sugárzó hulladékokat Magyarországon kellene majd véglegesen elhelyezni egy nukleáris hulladéklerakóban.
LMP: ne jöjjenek nukleáris fűtőelemekkel megrakott repülőgépek
Semmiképpen sem tarjuk elfogadhatónak, hogy egy katonai konfliktus kellős közepén nukleáris fűtőelemekkel megrakott repülőgépek repkedjenek a fejünk felett. Ezért minden rendelkezésünkre álló eszközzel igyekszünk megakadályozni, hogy a paksi atomerőmű üzemanyag-kazettákkal történő ellátása légi úton történjen - nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett. Az LMP társelnöke elmondta: a légiszállítási tervekkel kapcsolatos hírek kiszivárgása kapcsán a pártja a múlt héten kezdeményezte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának az összehívását, ami egyelőre nem történt meg. Az LMP azonban nem mondott le a kezdeményezéséről, s valamilyen módon a bizottság elé viszi az ügyet.
Emlékezetes: a Népszabadság szellőztette meg azt a hírt, amely szerint "a magyar kormány a paksi atomerőmű jelenlegi folyamatos üzemanyag-ellátása érdekében egy olyan alternatív szállítási konstrukció kialakításán dolgozik, amelynek keretében a nukleáris fűtőanyagot légi úton szállítanák Magyarországra".
A lapunknak nyilatkozó szakértők viszont hangsúlyozták: számtalan jogi akadály áll az előtt, hogy repülőgépen importáljuk Oroszországból a paksi atomerőmű működéséhez a fűtőelemeket. Az ilyen fűtőelem "utaztatásokat" ugyanis szigorú nemzetközi előírások, egyezmények szabályozzák. Így ötletszerűen nem lehetséges belevágni egy-egy ilyen projekt megvalósításába. Az efféle akciók előkészítése akár évekbe is telhet, különösen amiatt, hogy Magyarországon még nem volt példa a nukleáris kazetták légi szállítására - érveltek a hozzáértők.
A szakemberek azt azonban elismerték: műszaki akadálya viszont nincs annak, hogy a paksi atomerőműbe repülőgépen hozzanak fűtőelemeket Oroszországból. A új kazetták ugyanis könnyen és viszonylag kockázatmentesen szállíthatóak, miután csak gyenge radioaktív sugárzást bocsátanak ki. Emellett egy-egy kazetta hozzávetőleg 150 kilogramm, így viszonylag könnyen rakodható. Igaz egy paksi reaktor - négy van belőle - feltöltése 90-100 kazettát igényel. Így az egy blokkhoz szükséges elemek súlya eléri a 15 tonnát, a négy reaktor újratöltése pedig összesen hozzávetőleg 60 tonnányi fűtőelemmel oldható meg. Ekkora teher pedig légi úton is célba juttatható.
A felvetést azonban furcsállották az elemzők, miután semmi akadálya annak, hogy a fűtőelemek Ukrajnát megkerülve vonaton érkezzenek Oroszországból hazánkba. Mint ahogyan a tervek szerint a közeljövőben Ukrajnát elkerülve szállítanák ki a kiégett kazettákat is orosz területre újrafeldolgozásra. Az atomerőműben elhasznált kazettákat ugyanis légi úton nem lehetséges elszállítani, mert a kazetták védő burkolata olyan súlyú, hogy az ilyen szállítási mód nem megoldható. Emellett a biztonsági kockázat miatt sem lehetséges a levegőben "mozgatni" az erősen sugárzó elhasznált elemeket.
