Több mint 106 ezer jelentkező közül mintegy 74 ezren nyertek felvételt valamelyik hazai felsőoktatási intézménybe a csütörtöki ponthatárhúzás után - jelentette be Palkovics László. A közelmúltban kinevezett felsőoktatási államtitkár elmondta, hogy felsőoktatási szakképzésre 6 ezren, alapképzésre 47 ezren, osztatlan képzésre 6 ezren, mesterképzésére több mint 14 ezer diáknak sikerült bekerülni, állami ösztöndíjas vagy önköltséges (azaz tandíjas) finanszírozásban. Közülük ingyenesen csak 56 ezren tanulhatnak majd. A száraz adatok felsorolása mellett a politikusként most debütáló Palkovics nem felejtette el a "kötelező mondatot" sem: szerinte a felvettek száma az előző évhez képest a kormány oktatáspolitikájának köszönhetően nőtt.
élelmiszermérnök 371
kertészmérnök 304
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnök 358
gépészmérnök 392
villamosmérnök 365
Debreceni Egyetem általános orvos 407
magyar 302
programtervező informatikus 292
Eszterházy Károly Főiskola óvodapedagógus 283
tanító 260
földrajztanár 260
Eötvös Lóránd Tudományegyetem germanisztika 433
pszichológia 439
szabad bölcsészet 397
Miskolci Egyetem műszaki földtudomány 282
ápolás és betegellátás 306
történelem 260
Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai vezető 410
közigazgatás-szervező 380
bűnügyi igazgatási (bűnügyi) 403
Pécsi Tudományegyetem általános orvos 401
szociális munka 260
előadóművészet (klasszikus ének) 394
Szegedi Tudományegyetem fogorvos 411
gépészmérnök 260
magyar-, némettanár 367
Az államtitkár szavaiból nyilván az következik, hogy a jelentkezők és a felvettek száma 2011 és 2013 között is a kormány oktatáspolitikájának "köszönhetően" csökkent, bár akkor a kormányzati szereplők szívesebben hivatkoztak "demográfiai trendekre". Pedig az államilag finanszírozott hallgatói keretszámok csökkentése, a súlyos mértékű tandíjak, valamint a diplomások röghöz kötését lehetővé tevő hallgatói szerződés intézménye a jelentkezők körében 2011-ről 2012-re mintegy 30 ezer, a felvettek körében csaknem 18 ezer fős csökkenést okozott. A felvettek számának jelentős növekedést éppen az Orbán-kormány "hátraarca", vagyis az állami ösztöndíjas keretszámok tavalyi eltörlése tette lehetővé. Vagyis mindenki, aki elérte a már tavasszal megállapított vagy a most meghatározott központi ponthatárt, az intézmények kapacitásszámától (az összes felvehető állami ösztöndíjas és tandíjas diák száma) függően felvételt nyerhetett a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára.
Ráadásul hiába az államtitkár öröme, idén sem működött az a kormányzati stratégia, amely a műszaki-, és a természettudományos képzésekre akarja csábítani a legjobban teljesítő fiatalokat. A legtöbb ilyen szakon ugyanis meglepően alacsonyak lettek a ponthatárok, részben a kevés jelentkező, részben a gyenge felvételi teljesítmény miatt. Idén is az a tizenhat szak (lásd táblázatunkat) bizonyult a legnépszerűbbnek, és többnyire itt tértek el felfelé az intézmények a központi ponthatártól, amelyeken a kormány azért állapított meg magas ponthatárokat előre, mert álláspontja szerint ezeken a szakokon túlképzés van, és nemzetgazdasági szempontból nem eléggé "hasznosak".
Alkalmazott közgazdaságtan 465 175 000-245 000
Andragógia 430 115 000-234 000
Emberi erőforrások 443 150 000-279 000
Gazdálkodási és menedzsment 460 150 000-300 000
Gazdaságelemzés 465 245 000
Igazságügyi igazgatási 424 132 000-195 000
Jogász 464 165 000-260 000
Kereskedelem és marketing 449 150 000-295 000
Kommunikáció és médiatudomány 455 150 000-279 000
Közszolgálat 440 170 000-245 000
Munkaügyi és társ.bizt. igazgatási 410 132 000-150 000
Nemzetközi gazdálkodás 460 150 000-300 000
Nemzetközi tanulmányok 465 150 000-280 000
Pénzügy és számvitel 458 50 000-295 000
Turizmus-vendéglátás 428 50 000-295 000
Üzleti szakoktató 440 150 000-160 000
(*Maximum pont: 500)
Az ellenzék szerint a felvételi rendszerrel az is probléma, hogy növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. Az LMP szerint a kormány intézkedései nyomán mára egyre inkább csak a társadalmi elit gyermekei juthatnak be a felsőoktatásba, a diplomaszerzést pedig sokkal inkább meghatározza a szülői háttér, mint a tehetség. Pető Ernő szakszóvivő úgy fogalmazott, a kormány nem ismeri fel, hogy az oktatás nem egy megszorításokra szoruló ágazat, hanem a gazdasági felemelkedés záloga. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha az oktatás egészét újratervezik, például emelik a pedagógusok és a felsőoktatásban tanítók fizetését, valamint bővítik az ingyenes képzéseket.
