Übü papa és Übü mama egy matrackötegen üldögél, fölöttük foltos, szakadt, lepukkant napernyőre, emlékeztető sátorszerű képződmény. "Szaar", kiáltják elnyújtva és azonnal helyben is vagyunk. Alfred Jarry Übü király, vagy a lengyelek című abszurdját öt alkalommal játszották a Szentendrei Teátrum és az Örkény Színház együttműködésében a Városháza udvarán.
Alfred Jarry először csupán diákbohózatnak indult, de később sorozattá, illetve öt felvonásos drámává fejlesztett művét több mint kétszázszor játszották kultikussá vált előadásban 1984-től tíz éven át a Katona József Színházban. A Zsámbéki Gábor által rendezett produkcióban Übü papaként, Sinkó László és Übü mamaként, Básti Juli legendás kettőst alkotott.
Nem nagyon lehet elfelejteni, ahogy Básti Juli azt a már emlegetett kulcs kifejezést, a "szaart" fülsüketítően, szinte az agyunkig hatolóan visította a színpadon. Mácsai Pál rendezőt, mint elmondta évek óta foglalkoztatta az Übü király színrevitele, "a társadalmi tapasztalataink miatt, amelyekben valaha éltünk és a jelenben élünk."
A mondatból hiányzik a diktatúra kifejezés, de nem nagyon lehet elvitatni, hogy Jarry 1896-ban írt darabja a hatalom természetrajzáról, a diktatúra mohó, maga körül mindent gátlástalanul leromboló mivoltáról szól, illetve ennek a vásári komédia elemeit használó abszurd kifigurázása.
A szerzőt Übü megalkotásában gimnáziumi fizikatanára ihlette. A mű szabadszájúan provokáló, olykor valóságosan a nézőket sokkoló nyelvezetével már az ősbemutatón botrányt okozott, csak kétszer ment. Aztán mégis elindult megállíthatatlan útján. A nyolcvanas években, a Katonában már lehetett játszani nálunk is az Übüt, igaz már a hatvanas években is született belőle Magyarországon előadás.
A Kádár-rendszer hatalmasai a puha diktatúra éveiben eltűrték, hogy a közönség összekacsintson Jarry groteszk hőseit látva. A történet rém egyszerű. Übü mama, akárcsak Lady Macbeth ráveszi férjét, a falánk, ámde gyáva dragonyos kapitányt, hogy ölje meg a lengyel királyt.
Ezt Übü papa meg is teszi, aztán elkezd uralkodni és igencsak felbátorodik, nem teketóriázik, új törvényeket hoz, a törvényhozás termét, pár nap alatt a végrehajtás csarnokává változtatja, még az emberemlékezetet is átírja.
Felemeli az adót, ellenségeinek vélt alattvalóit, volt szövetségeseit egyaránt, biztos, ami biztos, elteszi láb alól. Ha kell, háborúzik, majd alkalmas pillanatban tovább áll. Mácsai rendezésében bővül a szereplőgárda egy konferansziéval (Máthé Zsolt), aki, mint egy cirkuszi kikiáltó felkonferálja az adott jelenetet, bemondva a történés pontos helyszínét.
Mácsai az előadás stílusát megválasztva izgalmasan vegyíti a commedia del arte, a huszadik századi modern hagyomány és a kortárs színjátszás eszközeit. Az egyik fő találmány, hogy a mellékszereplők népes hadát, beleértve az egész orosz és lengyel hadsereget Bagossy László, az Örkény Színház Hamlet című előadásában már kipróbált harmadéves egyetemista növendékei jelenítik meg nagy játékkedvvel.
Az előadást Jékely Zoltán fordításában játsszák, Ari-Nagy Barbara dramaturg nem aktualizálta a szöveget, csupán néhány mai utalást, kifejezést ékelt az elhangzottakba. A szellemes, friss, üde dalszöveg az egyetemista Fekete Ádám munkája. Az inkább jelzésszerű, de mégis nagyon találó díszletet Bagossy Levente jegyzi.
Az ötletes jelmezek Szlávik Julit dicsérik. A zenéért felelős Kákonyi Árpád egy színpadi magaslatról egy elektromos zongorán játszva tett hozzá sokat az előadás pergő, de fanyar hangulatáért. A rendező egy interjúban megjegyezte, hogy azért is vonzotta a darab, mert jól kioszthatók a főszerepek az Örkény Színház társulatából. És igazat kell adnunk a teátrum direktorának. Csuja Imre fölényesen képes ábrázolni Übü papa elképesztő felemelkedését.
Magától érthető természetességgel mutatja meg Übü alpáriságát, és sodró fékevesztett hatalmi mámorát. Csuja Übüje magától érthetően büdös. A Szabadság téri emlékmű kapcsán készült videóban jegyzi meg egy hozzászóló, hogy a diktatúrának szájszaga van. Übü szagától öklendezik is mindenki, aki közelébe kerül.
Így tesz Übü mama szerepében a nagyszerű Kerekes Éva is, aki egyszerre ösztönös és számító. Übüt és mást is könyörtelenül a maga céljaira használja, teszi ezt úgy, hogy riasztóan közönséges és mégis magával ragadó. Igazi, mosolygó, ám de kegyetlen manipulátor. Nagy Zsolt határozottan a vesztébe rohanó Paszomány kapitány.
Gyabronka József Vencel királyként jól hozza a balekot, később Elek cárt is ő adja. Bravúrszerep Ficza Istváné, aki Rozamunda királynéként rózsaszín ridiküljével hatásosan van jelen, de mit sem ér a királynak szánt figyelmeztetése. A Bugrisláv királyfit alakító Jéger Zsombornak érdemes megtanulni a nevét. Mácsai Pál szentendrei előadása az Örkény Színházban látható októberi premier előtti, jól sikerült munkabemutatónak tekinthető.
