Április óta a magyar kormány egyetlen számlát sem küldött Brüsszelbe, és ennek az az oka, hogy az unió nem fizetné ki azokat - írta a 444.hu. Az internetes portál
április végén egy nem nyilvános brüsszeli levélből értesült arról, hogy az Európai Bizottság (EB) elégedetlen a magyar pénzelosztó rendszerrel. 30 alkalommal utalt át Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu cikkére a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya.
Az ügy kipattanásakor, április végén Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára azt mondta, hogy amíg nem zárulnak le a hazai pályázati intézményrendszer átalakításával kapcsolatos uniós vizsgálatok (ezekre a 444.hu értesülése szerint még nem került sor és ezt a Miniszterelnökség tegnapi közleménye sem cáfolta), addig egy április 16-i keltezésű brüsszeli levél alapján a bizottság azt kérte, ne küldjenek számlákat, az április 15. előtt keletkezett számlákat azonban befogadják és ki is fizetik. Ez követően még 30 alkalommal átutaltak Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu cikkére a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya. ( A második negyedévi számlákat legkésőbb július közepéig kellett volna elküldeni Brüsszelbe, de ezt az Orbán-kormány meg sem kísérelte.)
A bizottság jelenleg két jelentést vizsgál - közölte a 444. Az elsőt június 10-én kapta meg Brüsszel, és arról szól, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetése (január 1.) óta hogyan működnek az egyes minisztériumok alá szervezett irányító hatóságok, amelyek a pályázatokat kiírják. (A magyar kormány azt állította korábban, hogy az irányító hatóságok átszervezését Brüsszel már elfogadta.)
A másik jelentés, amit az Európai Unióban vizsgálnak, az úgynevezett közreműködő szervezetek minisztériumokba beolvasztását elemzi. Ez a jelentés csak július 16-án ment ki Brüsszelbe, akkor, amikor a Miniszterelnökség áprilisban ígért menetrendje szerint már nem egyeztetni kellene, hanem felvenni a pénzt.
A Népszava információi szerint 2015-ig, vagyis a 2007-2013-as pénzügyi ciklus kifutásáig még kétezer milliárd forintot kellene kifizetni. Ezt az államnak kell állnia az adófizetők pénzéből, s ha nem sikerül megegyezni, akár újabb jelentős megszorító csomagokkal is számolni kell. Ha csúszik a megállapodás, jövőre késve írhatják csak ki a pályázatokat, így jó néhány betervezett út, vasút, híd építése, felújítása elmaradhat.
A magyar kormány lenyúlni, nem pedig lehívni akarja az uniós pénzeket - vélekedett az Együtt-PM Szövetség. Brüsszel tudja ezt, és nem fizet, ami fejenként havi 10 ezer forintba kerül minden magyar állampolgárnak - írta közleményében a pártszövetség. A helyzet súlyosságát jól jellemzi, hogy havonta 100-120 milliárd forintot kell a magyar adófizetőknek kifizetniük a pályázatokra. Amikor a magyar kormány januárban megszüntette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, (NFÜ) az volt a célja, hogy átláthatatlanná tegye az uniós pénzek elosztásának folyamatát, így ismét a haveroknak játssza ki ezeket a forrásokat - állítja az ellenzéki párt.
Szabó Szabolcs az Együtt-PM Szövetség országgyűlési képviselője a Népszavának erről kifejtette: felesleges volt a tárcáknak leosztani az uniós források elosztásának feladatát, hiszen Lázár János a Miniszterelnökséget vezető miniszter irányítja gyakorlatilag a minisztériumokat. A területeket felügyelő úgynevezett referatúrákat intézményesítették, így Lázár János kvázi miniszterelnökként működik - jegyezte meg Szabó Szabolcs.
A korábban működő rendszer szétverése a politikus szerint azért is veszélyes, mert a 2014-2020. közötti uniós pénzügyi ciklus egyik fő irányelve, hogy az egyes programokat különböző alapokból finanszírozzák a tagállamok. Ezt a feladatot bonyolult úgy megoldani, ha az irányító hatóságok szétszórva működnek. Szabó Szabolcs azt is felvetette, hogy a magyar kormány, állításával ellentétben érdemben nem egyeztetett Brüsszellel az átalakításról, holott a bizottság jóváhagyása nélkül ezt nem tehették volna meg. Csehország is hozzányúlt volna az elosztáshoz, de ők betartották a hivatalos utat. Igaz, Brüsszel vissza is dobta az elképzelést, de kapják a támogatásokat.
Amíg az unió nem fizet, az államnak kötvénykibocsátásból, hitelből, kamatokkal kell fizetni. Elvileg még a Paksi Atomerőmű bővítésre szánt 10 milliárd eurós orosz hitel megcsapolása is szóba jöhet. Bármelyik megoldást választja a kormány, az tovább növelheti a már most is 80 százalék fölötti államadósságot.
Az uniós források újraindításához a kormány megpróbálhatja elfogadtatni az új rendszert a Bizottsággal, de erre kevés az esély, vagy újra létrehozhatnak egy egységes szervezetet a kifizetésekre. Ez is nehezen elképzelhető, ismerve Orbán Viktort, aki a gyengeség jeleként értékel minden kompromisszumot, vagy visszavonulást - említette Szabó Szabolcs. A politikus úgy vélte, a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott civil szervezetek elleni hajsza is azért indult, hogy elterelje a figyelmet, mekkora baj van.