Aszad édesapja, Hafez, harminc éven át diktatórikus módszerekkel vezette az országot. A harcok eddig több mint 170 ezer halálos áldozatot követeltek és több millió embert kényszerítettek otthonaik elhagyására. A nemzetközi közösség által el nem ismert elnökválasztáson azonban Aszad 88,7 százalékos támogatottságot szerzett.
Az ellenzék nem ismerte el a választás legitimitását és a fegyveres felkelők által uralt területeken nem is, csupán a kormányerők felügyelete alatt lévő régiókban, illetve a külföldi menekültek számára biztosított konzulátusi pontokon járulhattak az urnákhoz a szavazók.
A szír elnök beiktatási beszédében kijelentette, addig fog harcolni a terrorizmus ellen, amíg helyre nem állítják a biztonságot Szíria egész területén. Megfenyegette a nyugati és az arab országokat, hogy nagy árat fognak fizetni a "terrorizmus támogatásáért". Leszögezte, hogy kormánya továbbra is kész tárgyalni bárkivel, aki leteszi a fegyvert.
Az AFP hírügynökség beszámolójában kiemeli, hogy a térségbeli konfliktusok eszkalálódása, az iraki, gázai, líbiai harcok, a szíriai felkelő fegyveres csoportok közötti viszály, a szélsőséges iszlamisták előretörése és területhódításai az utóbbi időben elterelte a nemzetközi közösség figyelmét Aszad rezsimjéről.
A szíriai ellenzéki koalíció egyik képviselője, Samir Nachar szerint az Iszlám Állam (az Iraki és Levantei Iszlám Állam új neve) brutalitása, iraki és szíriai térhódítása, az iszlám kalifátus kikiáltása ajándékként hullott Aszad ölébe, mintegy igazolva a damaszkuszi rezsim propagandáját, miszerint terroristák ellen kell harcolnia a hadseregnek.
Az ellenzéki vezető úgy fogalmazott, "Be kell ismernünk, hogy Aszadnak sikerült kedvezően pozícionálnia magát a szélsőséggel és az Iszlám Állammal szemben, úgy tűnni fel, mint a terrorizmus elleni harc nélkülözhetetlen kulcsfigurája"".
