Az Alkotmánybíróság a határozat indoklásában hangsúlyozta: alaptörvény-ellenes, hogy az élő végrendeletben foglalt nyilatkozatának érvényességi ideje két év, hiszen a nyilatkozat amúgy bármikor visszavonható. A testület megállapította, az egészségügyről szóló törvény idevágó rendelkezései alaptörvény-ellenesek, ezért azokat, valamint az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó részeit megsemmisítette.
Ezentúl tehát, ha a végrendelkezni kívánó személy vak, írástudatlan, vagy olvasásra és nevének aláírására képtelen állapotban, ráadásul "életet fenyegető rendkívüli helyzetben van" és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak nehézséggel tehetne, szóban is rendelkezhet örökségéről.
A március 15-től életbe lépett új Polgári törvénykönyv (Ptk.) jelentősen átalakította az öröklés és a végrendelkezés rendjét: az özvegy már nem használhat mindent, amije volt az elhunyt élettársának, már örökölhetünk másod-unokatestvérek után is, és az örökségből is könnyebb lesz kitagadni valakit.
Míg korábban a hagyaték egészének haszonélvezeti joga a házastársat illette, az új Ptk. szerint ha van leszármazó - gyerek, unoka - az özvegy csak az örökhagyóval közösen használt lakás, illetve annak berendezési és felszerelési tárgyainak haszonélvezeti jogát örökli. Más vagyontárgyra - mint autó, nyaraló, betétkönyv, stb. - már nem kap haszonélvezetet - számolt be az Indexnek Urbán András, a Budapest Környéki Törvényszék bírája.
Szerinte ezekre a változtatásokra azért volt szükség, mert megváltozott a hagyatéki vagyon köre - a hagyatékokban egyre több az üzletrész, értékpapír, bankbetét -, valamint indokolták a családi viszonyokban bekövetkezett változások is - egyre több a második, harmadik házasság, újabb házasságokban született gyermek.
Abban az esetben, ha nincsenek gyerekek vagy unokák, szintén nem feltétlenül minden az özvegyre marad: ha még élnek az örökhagyó szülei, akkor megosztva örökölnek az özveggyel - magyarázza a szakember -, haszonélvezeti jogot azonban egyik fél sem örököl, a közös lakás és a berendezési tárgyak tulajdonjogát az özvegy örökli, más hagyaték, mint például a nyaraló tulajdonjoga azonban megoszlik a szülőpár ás az özvegy között.
Urbán András szerint nagyon fontos változás az is, hogy nyugodtan újra lehet házasodni: az újraházasodás - a korábbi szabályokkal ellentétben - már nem szünteti meg az özvegyi jogot, ezzel is arra ösztönözve az embereket, hogy inkább házasságot kössenek, és ne élettársi kapcsolatban éljenek.
A kitagadás körülményei is változtak, az új Ptk. újabb kitagadási okokat nevezett meg, ilyen például a nagykorú gyerek "durva hálátlansága". Ez a változtatás azonban mind a bíróságokat, mind az ügyfeleket nehéz helyzetbe hozhatja, a szakember szerint az egyik legnagyobb veszély, hogy "vérszemet kapnak" a polgárok, és "mindenki kitagad mindenkit" - hiszen ki fogja eldönteti, pontosan mi is az a durva hálátlanság?
Ki lehet tagadni azt is, aki a Ptk. szerint "a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá". Urbán András szerint mindez feladja a bíróknak a leckét, hiszen a bizonyítási tehernek is nehezebb lesz eleget tenni, ugyanakkor ma Magyarországon viszonylag gyakorinak számít, hogy az emberek megpróbálják kitagadni gyermekeiket, "elég sok ilyen pörünk van" - mondta.
Fontos megemlíteni, hogy az új Ptk. rendelkezései arra az örökhagyóra - és örököseire - vonatkoznak, aki 2014. március 15-e után, végrendelet nélkül hunyt el. Ha van végrendelet, ott annak keltezése számít: ha a végrendelet a régi Ptk. hatálya alatt született, akkor aszerint is lép életbe.
Urbán András arra is felhívta a figyelmet, hogy a családnak van lehetősége visszalépni a régi Ptk. szerinti helyzetre az "osztályos egyezség" segítségével, amelyet a családtagok köthetnek közjegyző előtt: a dokumentumban rögzíteni lehet, hogy mindent a gyerekek örököljenek, és mindennek a haszonélvezetét a volt házastárs kapja.
