támogatás;civil szervezetek;Norvég Alap;KEHI;Miniszterelnökség;átláthatóság;Ökotárs Alapítvány;Trancparency International Magyarország;

A Tilos Rádió 3 millió forintból 8 hónapig tanította a rádiózásra a roma gyerekeket FORRÁS: TILOS RÁDIÓ

- Nem csaltak a civilek

Továbbra sem érkezik hazánkba pénz a norvég alapból - többek között azért, mert a kormány abajgatja a civileket. A Miniszterelnökség által lobogtatott átvilágítási jelentést az egyik kormány által kifogásolt szervezet, az Átlátszó.hu hozta nyilvánosságra: abból kiderül, nem voltak rendszerszintű problémák a pályáztatásnál. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) folytatta a civilek vizsgálatát, a Tilos Rádiónál is bejelentkeztek.

Úgy tűnik a kormánynak esze ágában sincs felhagyni a civilek zaklatásával. A Transparency International Magyarország (TI) tegnap közleményben tudatta: az alapvető jogok biztosához fordul a Kehi norvég alap vizsgálata miatt. A TI szerint a Kehi kihasználja a működését szabályozó törvény homályos megfogalmazását, és kiterjeszti a hatáskörét a norvég adófizetők pénzéből finanszírozott civil támogatásokra.

Miután számos nagyobb (100 ezer euró körüli) támogatást elnyert pályázónál kopogtatott a Kehi, tegnap már ennél kisebb összeg miatt is kiszállt egy civil szervezethez. A Tilos Kulturális Alapítvány, azaz a Tilos Rádió is megkapta azt a levelet, amelyben a Kehi a támogatással összefüggő dokumentáció átadására szólítja fel őket. A rádió az "Egyedül nem megy - a Tilos Rádió oktatási projektje roma fiataloknak" pályázata kapcsán nyert 10 ezer eurós támogatást. A Tilos Rádió együttműködik, de vitatja a vizsgálat jogszerűségét, valamint nehezményezi, hogy a Kehi számára másfél napot hagyott, hogy a teljes dokumentációt összeállítsák. Mivel "az alapvetően önkéntes munkára építkező Tilos Alapítványnak egyetlen adminisztratív munkakörben dolgozó munkatársa van, a kérés ilyen rövid határidővel nem teljesíthető" - írja a Tilos Rádió.

Számos, a Kehi által felkeresett civil szervezet visszautasította a vizsgálatot, mivel álláspontjuk szerint a Kehi csak a közpénzek felhasználását ellenőrizheti, a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) forráselosztásának ellenőrzésére pedig a brüsszeli FMO jogosult. Amely ezt rendszeresen meg is teszi: jól mutatja ezt, hogy az előző programidőszakról példának okáért készült egy olyan átvilágítás, mint az EY-é. (A kormány is készíthetne ilyet a közbeszerzések, a trafikkoncessziók vagy a földbérleti pályázatok lebonyolításáról.) Nem állapított meg rendszerszintű hiányosságot az NCTA hazai elosztási rendszerében az Ernst &Young (EY) - derül ki az Átlátszó.hu által nyilvánosságra hozott jelentésből. A könyvvizsgáló cég a források elosztásáért felelős brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Irodától kapott megbízást, hogy világítsa át a 2008-2009-es időszak tevékenységét. Erre a jelentésre hivatkozva állította korábban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára, hogy ennek alapján a sikkasztás gyanúja is fennállhat. Ezzel szemben a jelentés szerint megfelelő volt a projekt végrehajtása. Ugyanakkor, ahogyan ez egy ilyen átvilágítás esetén elvárható, az EY több problémát illetve kockázatot is feltárt a pályázatokkal kapcsolatban, ezek mindegyikét kijavította a pályáztatást felügyelő Ökotárs Alapítvány.

A civil alapból hazánk mintegy 3,5 milliárd forintot kap, ennek elosztásáért felel az Ökotárs Alapítvány, és konzorciumi társai. Emellett további 35 milliárd forintot kap Magyarország: ennek elosztásáért a központi kormányzat felel. Ez utóbbi kifizetéseit azonban májusban felfüggesztette Oslo. Bár néhány hete a kormány már arról beszélt, hogy újra megindulhat a norvég pénzek áramlása, az északiak a múlt héten levélben jelezték a kormánynak: addig nem lehet szó róla, amíg a kormány és a Kehi vizsgálgatja a civileket.

Költségvetési kiigazításra van szükség, különben jövő év tavaszán ismét túlzottdeficit-eljárás alá kerül Magyarország - derül ki az Európai Bizottság (EB) tegnap kiadott közleményéből. A brüsszeli szakértők június 24-27-e között jártak hazánkban, hogy a 2008-as EU-IMF hitelhez tartozó felülvizsgálatot elvégezzék. Az EB üdvözli, hogy az export és a belföldi fogyasztás bővülése ösztönzi a gazdasági növekedést, ugyanakkor szerinte a jövő évben ez jelentősen le fog lassulni, a mostani alacsony szintről. Emellett a magasnak tartják külső államadósságot és a refinanszírozási arányt.