Abban Brüsszel is egyetért, hogy tartható az idei és jövő évi három százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány. A stabilitási paktum azonban nem csak ezt, hanem az államadósság csökkentését is előírja. Az Európai Bizottság legutóbbi előrejelzése azt mutatja, hogy az államadósság ismét emelkedni fog. Ennek elkerülése érdekében további fiskális konszolidációs lépések szükségesek - írja az EB, amely szerint tehát elkerülhetetlen a költségvetési kiigazítás. Ha erre nem kerül sor, újraindulhat a túlzott deficiteljárás Magyarország ellen.
Az EB ajánlásokat is megfogalmaz a kormánynak arra, hogyan kellene a strukturális reformokat végrehajtani: ezek egybeesnek az idei országspecifikus ajánlásokban foglalt javaslatokkal. Ebben az Európai Bizottság szintén felhívta a magyar kormány figyelmét, hogy a strukturális hiány és az államadósság lényegesen eltér attól a pályától, amelyet a kabinet a konvergenciaprogramban felvázolt. A költségvetési kiigazítási kitételről állította néhány hete a kormány, hogy a végleges szövegből sikerült kivennie, így abban már nem lesz benne, amit az Európai Tanács megszavaz.
A brüsszeli szakértők hangsúlyozzák, hogy a társaságiadó-rendszert kiszámíthatóbbá és kiegyensúlyozottabbá kell tenni: ebbe beletartozik a torzító hatású adók, vagyis a különadók kivezetése is. Emellett az EB az egykulcsos adót sem nézi jó szemmel: szerintük a foglalkoztatás ösztönzése érdekében csökkenteni kellene az alacsonyabb jövedelműek adóterhelését. A szakértők szerint segíteni kell a bankszektor portfóliójának tisztítását, ennek fényében üdvözlik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rossz bank koncepcióját. Figyelmeztetnek azonban, hogy ennek végrehajtásakor figyelembe kell venni az állami támogatás tilalmára vonatkozó uniós szabályokat. A devizahitelekkel kapcsolatos újabb mentőcsomaggal kapcsolatban az EB az érintettekkel való konzultációt és a tehermegosztást tartja a legfontosabbnak.