A tervezettnél is több, mintegy 79 milliárd forintos bevételre tett szert a költségvetés az e-útdíj bevezetése utáni első félévben - újságolta elégedetten tegnapi évfordulós sajtótájékoztatóján a nemrégen kinevezett fejlesztési miniszter. Seszták Miklós kellemetlen kérdéseket megelőzve annyit a elismert, hogy az induláskor voltak gondok, amit persze nem részletezett. Megemlítette, hogy a rendszer bevezetésekor voltak átmeneti nehézségek. A több hónapig tartó indulási időszakot átugorva úgy vélte, egy év után már csak a szépre kell emlékezni.
Szakemberek azért emlékeztetnek rá, volt, hogy a rendszer leállt, a határokon hosszú kamionsorok álltak, mert senki nem tudta mi a teendő és gyakran a rendszer rossz útvonalat adott meg a fuvarozónak, aki emiatt többet fizetett a valós használatnál. "Hirtelen jött rendszert hirtelen vették igénybe az akkor érintettek" s ez okozta a fennakadásokat - adta meg a kézenfekvő magyarázatot a miniszter.
Az e-útdíj előnyei közé sorolta, hogy arányosabb lett a teherviselés, aki többet használja az utakat, többet is fizet, a befolyó pénzből pedig egyebek mellett az úthálózat fenntartására, fejlesztésére is jut.
Seszták hangsúlyozta, a kormánydöntéstől alig több mint egy év, a kivitelező céggel kötött szállítói szerződéstől 2,5 hónap elteltével élesben indult az e-útdíj. A gyorsaságot sikerként említette. A német, osztrák, szlovák rendszer kiépítéséhez szerinte 1-3 év kellett. Azt persze nem tette hozzá, hogy a felsorolt országokban hosszas egyeztetések és tesztüzemeltetés előzte meg a rendszer "beélesítését". Hatékonynak és gazdaságosnak is nevezte a beruházást, mondván, hogy az előirányzott 42 helyett kevesebb mint 36 milliárd forintból kijött a hálózat kiépítése.
Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára a Népszavának elmondta, az e-útdíj tavalyi bevezetésének első napjaiban valóban előfordult, hogy leállt a rendszer és sok gondot okozott a teszt üzem elmaradása is, de egy év alatt tagadhatatlan a fejlődés. Tökéletesnek azonban még most sem mondható - tette hozzá. Egyebek mellett ezért is szeretné elérni az érdekvédelmi szervezet, hogy kapjanak "amnesztiát" azok a gépkocsivezetők, akik bizonyítani tudják, hogy nem akartak bliccelni, nem is károsították meg a költségvetést, de kétségtelenül nem tartották be az útdíjról szóló jogszabályt. Ilyen eset akkor fordulhat például elő, ha a határon Magyarországra belépő jármű nem veszi meg az úgynevezett viszonylati jegyet, viszont az első üzemanyagkútnál visszamenőleg megvásárolja. Ha időközben áthaladt egy díjellenőrző kapun, már a rendszer úgy regisztrálta, mint nem fizetőt, és jön a büntetés. Több hasonló példát lehetne sorolni, de minden eset abban azonos, hogy automatikusan kivetik a 165 ezer forintos bírságot. A jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé az ilyen esetekre az utólagos díjfizetést.
Az eddig eltelt időszakban mintegy 4,5 milliárd forint bírság folyt be a költségvetésbe. Pontos kimutatás ugyan nincs arról, hogy ebből mennyit róttak le az ilyen késve fizetők, de nyilvánvalóan több tízmillió forintos tételről lehet szó. Karmos Gábor lapunknak elmondta, a gazdasági és a fejlesztési tárca vezetőivel is egyeztetnek erről a kérdésről és úgy érzik, van rá fogadókészség.
A büntetésekkel kapcsolatban egy másik javaslata is az egyesületnek: hozzanak létre egy olyan riasztási rendszert, amely e-mailben, vagy sms-ben jelezné a szabálysértőnek a bírság kiszabását. Így elkerülhető lenne, hogy a mire megérkezik a közigazgatási bírságról az értesítés, a tájékozatlan fuvarozó már annyi büntetést szedjen össze, ami akár tönkre is teheti. Előfordul, hogy a gépkocsivezető fölkapcsol a vontatóra egy pótkocsit, de elfelejti a tengelyszám változást jelenteni. Ez 115 ezer forintjába kerülhet. A törvény alapján 8 óránként szabható ki bírság, tehát a figyelmetlen vállalkozó vagyonokat veszthet egy ilyen hiba miatt.
Késve ugyan, de bevezette az útdíjszedésért felelős cég az utólagos fizetés lehetőségét, vagyis, hogy az úthasználatot összesítve például egy hónapra utólag rendezhesse a cég. Ezzel egyelőre csak a gazdasági társaságok élhetnek, az egyéni vállalkozók nem és ezen is változtatni kellene - közölte Karmos Gábor. Ezzel kapcsolatban az egyesület akár garanciavállalásra is hajlandó lenne.
A szakember szeretné elérni, hogy a díjtételeket a gépjárművek környezetterhelő, illetve -kímélő károsanyag kibocsátást figyelembe véve differenciáltan állapítsák meg, előnyben részesítve a legkorszerűbb motorokkal közlekedőket. Jelenleg mindenki egyforma a e-útdíjat fizet. Egy további javaslata az egyesületnek, hogy a rendszer ne akkor számlázzon, amikor a jármű felhajt a fizető útszakaszra hanem amikor elhagyja azt. Így valósulhat meg a tényleges úthasználat és nem kell olyan szakaszért is fizetni, amit nem is vett igénybe a fuvarozó.
Seszták Miklós a Népszava kérdésére elmondta, amihez nem szükséges jogszabály módosítás, törvényalkotás, azok a megoldást jelentő intézkedések szeptember elejére pontos formába önthetők. A törvénymódosítások viszont inkább október végére, november elejére születhetnek meg - hangzott a nagyvonalú ígéret. A miniszter azt sem zárta ki, hogy a jóhiszemű fuvarozóknak a bírság akár nagyobbik részét is elengedjék.
Seszták Miklós fejlesztési minisztert nem csak a közigazgatásban végzett korábbi munkája tette ismertté. Sokkal inkább még ügyvéd korában elkövetett tettei, így például az általa kialakított cégháló, illetve közreműködése a százas nagyságrendű és adótartozásokat hátrahagyva, gyorsan kimúló cégek alapításában.
A Népszava kérdésére, miszerint nem sínyli-e meg a fejlesztési tárca vezetése, hogy az ellenzéki politikustársai és a sajtó kritikusabb része többet foglalkoznak ebbéli múltjával, mint miniszteri tevékenységével, a miniszter azt válaszolta, hogy a személyét érő támadások nem vonják el figyelmét a miniszteri feladataitól. A bölcsek szavait idézve úgy vélte, akit nem támadnak, az rosszul dolgozik, természetes, hogy munkája valakinek tetszik, valakinek pedig nem. Azt is hozzátette, a mostani támadásokra már 2005-ben teljes sajtónyilvánosság előtt válaszolt.
Jogászt perrel fenyegetni… Ezzel kezdte válaszát egy másik újságírói kérdésre, melyben arról faggatták, beperli-e az Együtt társelnökét, Szigetvári Viktort, amiért költségvetési csalással vádolta. Seszták türelmes embernek vallotta magát, de szerinte a politikus túllépett egy határt, ezért fontolgatja személyiségi jogi és rágalmazási per indítását.
Tegnap a parlamentben is téma volt Seszták közreműködése a számtalan ukrán cég alapításában. Az MSZP-s Lukács Zoltán az azonnali kérdések és válaszok órájában úgy vélte: az ukrán alapítók nem tisztességes szándékáról szerinte Seszták Miklósnak tudnia kellett. Lukács felhánytorgatta, hogy a politikus off-shore hátterű cégeknek is "elintézte", hogy uniós pályázaton nyerjenek. "Mikor kívánják eltávolítani Seszták urat a kormányból?" - kérdezte.
Fónagy János fejlesztési tárca államtitkára cáfolta az elmondottakat és rágalmazásnak nevezte azokat. Közölte: Seszták Miklós ügyvédi tevékenységének nincs köze a cégek működéséhez, a cégek pedig azért jöttek létre, mert Ukrajnában akkoriban nem lehetett ilyeneket létrehozni. A vállalkozások "jó költségvetési befizetéssel" működtek - tette hozzá.