Az előterjesztésben a metróvonal rekonstrukciójának és északi meghosszabbításának előkészítésére vonatkozó fejlesztési megállapodás megkötésére tettek javaslatot, amelynek indoka a feladathoz kapcsolódó 1,2 milliárd forintos önkormányzati költségvetési forrás rendelkezésre bocsátása. Az összköltség idei évi előirányzata 361 millió forint.
A javaslat szerint ha a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) július 8-ig nem köti meg a tervezői szerződést, úgy az uniós támogatási szerződésben biztosított, jelenleg a fejlesztésre rendelkezésre álló 635 millió forintos uniós támogatás is elvész.
Az előterjesztés szerint a 3-as metróvonal felújítása halaszthatatlanná vált, a vonal megújítása a működési és az utasbiztonság "magas kockázatú veszélyeztetettsége" miatt sem halasztható, a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban meg kell kezdeni.
A metróvonalon munkanapokon körülbelül 520-540 ezer utas közlekedik, több mint a teljes országos vasúti hálózaton. A rendszer több mint három és fél évtizedes folyamatos működése alatt erősen elhasználódott, ez alatt semmilyen jelentősebb felújítást nem végeztek, egyre gyakoribbak az előre nem látható műszaki meghibásodások.
Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője a javaslat kapcsán kényszerpályáról és kapkodásról beszélt. Ugyanakkor kijelentette, a város érdeke, hogy mihamarabb meginduljon a 3-as metró felújítása.
Somfai Ágnes (független) szerint az előterjesztés jól mutatja, hogy milyen hányattatott sorsú a 3-as metró.
Molnár Gyula (MSZP) arról beszélt, ne gondolja senki, hogy a javaslat elfogadásával a 3-as metró rendben is lenne.
Tarlós István főpolgármester azt mondta, már 2010 előtt "gyalázatos" állapotban volt a 3-as metró, és ehhez képest az "égvilágon semmit sem csináltak" az akkori városvezetők.
Wintermantel Zsolt (Fidesz) azt mondta, a szocialisták nem foglalkoztak a 3-as metróval, ehhez képest most aggodalmaskodnak.
A közgyűlés az egyszemélyes tulajdonú fővárosi társaságok - köztük a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV - vezetőire vonatkozó javadalmazási szabályzatok módosításáról szóló javaslat alapján döntött arról, hogy a társaságok belső szabályzata tegye lehetővé, hogy a vezető tisztségviselők javára felelősségbiztosítást kössenek.
Az előterjesztésben rámutattak, hogy március 15-én lépett hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.), amely jelentős változásokat hozott a vezető tisztségviselők felelősségével kapcsolatban: felelősségre vonásuk és elmarasztalásuk szélesebb körben vált lehetővé.
Az új Ptk. értelmében például a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a gazdasági társaságnak okozott károkért az úgynevezett szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben.
A társaságok a döntés értelmében jogosultak lesznek megkötni a biztosítási szerződést és annak díját fizetni, ha ehhez a költségvetésükben elegendő forrás áll rendelkezésre.
Az előterjesztést 20 igen és 9 ellenzéki tartózkodás mellett fogadták el.