felsőoktatás;kancellár;egyetemek;Klinghammer István;

- Jönnek az egyetemi kancellárok, megmenekült Klinghammer?

Akár már idén szeptembertől bevezethetik a kancellária-rendszert a hazai felsőoktatásban – írta kormányzati tervekre hivatkozva a Népszabadság. A napilap szerint továbbra is a rektor lenne az egyetemek oktatásért, kutatásért felelős első számú vezetője, de a pénzügyek, a gazdálkodás a kormány által kinevezett kancellárok felelőssége lesz. A rektorválasztás joga visszakerülne az egyetemi, főiskola szenátusokhoz, akik most csak jelölhetik a rektorokat, a kinevezéseket az emberi erőforrás miniszter javaslatára a köztársasági elnök hajtja végre.

A kancellári intézmény koncepciója egyébként nem újdonság, annak legfontosabb szószólója Klinghammer István, jelenlegi felsőoktatási államtitkár, akiben – szintén a Népszabadság – országgyűlési választás előtti információi szerint elfogyott Orbán Viktor miniszterelnök bizalma. A 2013 tavaszán – Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárrá történő „lefokozása” után – kinevezett Klinghammer elődjével ellentétben leült tárgyalni a rektorok, a hallgatók, a felsőoktatási dolgozók és az üzleti szféra képviselőivel, hogy együtt tervezzék meg a költségvetési megszorítások miatt válságba került felsőoktatás reformját.

A Felsőoktatási Kerekasztal által megírt törvénytervezettel azonban nem értett egyet a tárgyalások egyik résztvevője, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László – Orbán egyik „potentátja”, aki szabad kezet kapott a szakképzés átalakítására – hiányolta a tervezetből az üzleti szféra szempontjait. Mivel a választás előtt nem került az Országgyűlés elé a felsőoktatási törvény, úgy tűnt, Klinghammer az új kormány megalakulásával biztosan elveszíti tisztségét, helyére pedig Parragh, vagy esetleg az MTA éléről távozó Pálinkás József kerül. A harmadik Orbán-kormány államtitkárait azonban egyelőre nem nevezték meg.

A miniszterelnök személyes nyomására önállósodhat újra a jelenleg a Semmelweis Egyetem karaként működő Testnevelési Egyetem. A Népszabadság szerint 26 milliárd forintot szánnak az átalakításra, és már idén szeptembertől megvalósulhat az önállóság.

Esztergom képviselő-testülete csütörtöki ülésen megszavazta, hogy kifizeti azt a hiányzó 72 millió forintot, amelynek elmaradása miatt a mélygarázs építtetője fenntartotta az önkormányzat ellen indított adósságrendezési kérelmét.