Nyugat-európai és orosz üzleti körök napokban nyilvánosságra hozott közös felméréséből kiderül, hogy az Oroszországban tevékenykedő európai társaságok pesszimisták az orosz piaci lehetőségek jövőjét illetően.
A jelentést ismertető Vedomosztyi orosz hírportálból kiderül, hogy az orosz gazdaság első negyedévi állapotát a vártnál rosszabbnak ítéli meg az európai vállalatok 52 százaléka. Ezt a politikai és a gazdasági helyzet rosszabbodásával és geopolitikai tényezőkkel magyarázzák.
A megkérdezett 98 társaság 45 százaléka szerint az ukrajnai események hatottak negatívan tevékenységükre. Csak 31 százalékuk nem tapasztalta ezt, 4 százalékuknak a válság még hasznot is hozott.
Pesszimizmusra hajlanak a jövőt illetően is: 40 százalékuk arra számít, hogy a külföldi cégek beruházásai idén csökkenni fognak. Máris 19 százalékuk tervezi a csökkentést, s ez háromszorosa a tavalyinak.
A vállalatok egyaránt számítanak forgalmuk és profitjuk visszaesésére. Igaz e tekintetben még mindig azok vannak többségben, akik azt remélik, hogy van keresnivalójuk az orosz piacon annak ellenére is, hogy az elkövetkező két évben gazdasági visszaeséssel számolnak. Jobb a helyzet, amikor a távolabbi jövőt mérlegelik. Majdnem 70 százalékuk bízik a növekedési kilátásokban.
Attól, valószínűleg Moszkvának nem kell tartania, hogy a nyugati tőke hátat fordít neki, mivel az orosz piacot hosszú távon vonzónak tartják. Annak ellenére, hogy nem számítanak a korrupció és a bürokrácia visszaszorítására, az orosz hivatalokkal való kapcsolatok javulására, és elégedetlenek az üzleti kultúrával, a munkaerő szakképzettségével is.
A Bloomberg gazdasági hírügynökség előfizetői körében végzett felmérés is azt támasztja alá, hogy az oroszt tartják a legrosszabbnak befektetési szempontból az amerikai, az angol, az EU, a japán, a kínai, a brazil és az indiai piaccal összevetve.
A megkérdezett szakemberek 73 százaléka szerint az orosz gazdaság rossz pályára került, és mindössze 3 százalékuk mond ennek ellent. A többség úgy véli, hogy az ukrajnai konfliktus miatt a befektetőknek tanácsos ebből levonniuk a következtetéseket.
A szakemberek háromnegyede pesszimistán tekint arra, ahogyan Vlagyimir Putyin hat a befektetési légkörre. Összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy Angela Merkel ilyen jellegű befolyását viszont a legoptimistábban szemlélik.
Mint ahogy összeállításában a Vedomosztyi hírportál megállapítja, a Financial Times és az The Economist felmérése is arra a következtetésre jutott, hogy az ukrán válság miatt a vállalatvezetők félnek a politikai kockázatoktól. A legnagyobb félelem Kelet-Európa top-menedzserei körében tapasztalható.
Az orosz kormány üzleti élethez való viszonyát enyhén szólva sem tartják kedvezőnek. A Deutsche Welle német rádióadó már a nyugati szankciók életbe lépése előtt észlelte az orosz gazdaság válságát. Az európai vállatok eladásaik és hozamaik csökkenését tapasztalták a befektetési elképzelések elhalasztása miatt.
A Daimler és a MAN autókonszernek a teherautók, a finnek a kerékabroncsok megrendeléseinek a csökkenéséről számoltak be. Az Oroszországba irányuló német export 2013 májusa óta hónapról hónapra folyamatosan csökken.
Különösen súlyosan érinti az ukrán válság következtében bevezetett szankciók az amerikaiakkal folytatott kereskedelmet. Azoknak az árucikkeknek az importja, amelyek amerikai exportengedélyhez vannak kötve, máris jelentősen visszaesett, vagy teljesen meg is szűnt. Új engedélyeket nem adnak ki. Ez főleg a repülőgépipart és az elektronika területét sújtja.
Kiszámíthatatlan egyelőre, hogy a nyugati szankciókra adott orosz válaszok milyen mértékben lehetetlenítik el a külföldi tőkét. A Visa bankártya-rendszer esete e tekintetben rávilágít a lehetséges következményekre.
Miután a Visa és a MasterCard, amely az orosz piac több mint 90 százalékát uralja, befagyasztotta a több orosz pénzintézet által kibocsátott bankkártyájának a használatát, Putyin saját bankkártya kibocsátása mellett döntött.
Ráadásul olyan törvényeket fogadtatott el, amelyek rendkívül kedvezőtlenül érintik a külföldi kártyakibocsátókat, és hatalmas veszteségekkel járnak. Most a Visa, amely 100 millió kártyával van jelen, az Oroszországból való kivonulást mérlegeli.
A Visa igazgatója szerint az amerikai és az orosz politika szorításában találták magukat. Ilyen szorítás bármelyik területen megjelenhet. Mindkét fél sokat veszíthet. Az orosz pénzügyminiszter is elismerte, hogy nem mondhatnak le a nyugati partnerekről. Most keresik a kompromisszum lehetőségét.
A nyugati vállalatok rövid távon nem reménykednek abban, hogy a negatív tendencia megváltozhat. Távlatban azonban igen. Az európai felmérések még az orosz-kínai gáz-megállapodás előtt készültek, annak pozitív hatásaival nem számoltak.
Mint ahogy azzal sem, hogy Putyin nemzetközileg megerősödve tér haza Kínából. Egy csapásra ettől nem várható fordulat, azonban némi biztonságot nyújthat a befektetőknek, akik nem szívesen hagynák ott a számukra nagy lehetőségekkel kecsegtető orosz piacot.
Néhány évet kivárhatnak, többségük lát reményt a kilábalásra. Abban pedig biztosak, hogy 6-10 éven belül Oroszország helyzete megerősödik.