Márciusban az építőipar termelése 34,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Februárhoz képest is 1,7 százalékkal nőtt az ágazat termelése. 2013 azonos időszakához képest az év első három hónapjában viszont 27,6 százalékkal bővült az építőipar. A nagy számok mögé nézve érdemes figyelembe venni, hogy hosszú ideig tartó és jelentős visszaesés után mér most a KSH impozáns növekedési számokat. Az ágazat a 2012. évi 6,6 százalékos visszaesés után 2013 februárjában indult növekedésnek, tavaly az év egészében 9,6 százalékos bővülést ért el. Ez két év összesítésében alig 3 százalékos bővülést jelent.
Idén már az első három hónap mindegyikében nőtt a termelés: januárban 14,2, februárban 29,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A KSH magyarázata szerint márciusban a nagy számban folyó infrastrukturális beruházások mellett a kedvező időjárás is hozzájárult a termelés nagyarányú emelkedéséhez. Mindkét építményfőcsoportban volt bővülés: az épületek építése 27,5, az egyéb építményeké pedig 43,1 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit. Az épületek építése elsősorban ipari beruházások, kisebb mértékben egészségügyi épületeken végzett munkák nyomán nőtt, az egyéb építményeknél a növekedés a korábbi hónapokhoz hasonlóan vasútfelújítási és útépítési munkák, valamint közműfejlesztések eredménye.
Az építőipar jövendő statisztikai számaira a megkötött új szerződések és megrendelések száma adhat támpontot. Márciusban ezek állománya mintegy 20 százalékos emelkedést mutat a tavalyi szerződésszámhoz képest.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) ügyvezető alelnöke a Népszavának elmondta, 2013 második félévétől figyelhető meg a növekedés, amely ha kitart az év végéig, akár 10 százalékos bővülést hozhat az ágazatnak. A szakember azonban arra is felhívta a figyelemet, hogy ezt a bővülést az építőipar nem minden szereplője érzi. Az épületépítés területén az ipari épületeket kivéve, átlaga alatti a növekedés, a lakásépítésben, felújításban pedig az év végéig nem számít érdemi előrelépésre.
Az építőipar növekedésében oroszlánrészt vállaltak a választások előtt sebbel-lobbal lehívott támogatási pénzek és az ezekből beindított nagy értékű beruházások. Nagy kérdés, hogy ez a lendület meddig tart ki. Szakemberek szerint középtávon ismét hullámvölgybe kerülhet az építőipar.
Koji László közölte, az ágazat forgalmában a közmegrendelések aránya 60 százalék, s ezeket jellemzően uniós forrásokból valósították, valósítják meg. A magánmegrendelői körben kiemelt szerep jutott a gépiparnak, azon belül is az autógyáraknak, valamint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar jelentkezett még beruházóként. A lakásépítések az első negyedévben a tavalyihoz képest 17-18 százalékkal csökkentek, ami azt jelenti, hogy a lakosság továbbra sem tolong a megrendelésekkel és a visszaesés okai között van az is, hogy ilyen célra nincsenek uniós források - jegyezte meg az alelnök.
Borsi László ingatlanszakértő a Népszavának hangsúlyozta, 2014. február-márciusban ugyan növekedett a kiadott a lakásépítési engedélyek száma és élénkült az adásvételi piac is, de mindez egy nagyon alacsony bázishoz képest jelent javulást. Borsi szerint kedvezően hatottak a piacra az alacsony hitelkamatok is, mert sok befektető gondolta úgy, hogy az ingatlan-bérbeadás átlagosan 4-4,5 százalékos éves hozama többet hoz a konyhára, mint a betéti kamatok. A jegybank növekedési hitelprogramja is gerjeszthet némi növekedést a lakóingatlan beruházásokban. A befektetők megjelenése megmozgathatja az új, illetve az 1-2 éve újonnan épített, de azóta eladhatatlan lakások forgalmát is.
