A folytatódó eljárásban a Kúriának azt a kérdést kell eldöntenie, hogy tisztességtelen-e az devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés. Ha igen, van-e olyan törvényi szabály, amely a tisztességtelen szerződési rendelkezés helyébe léphet. A Magyar Nemzet szerint a Kúria jelezte: arra az Európai Bíróság ítélete szerint nincs lehetőség, hogy maga a bíróság módosítsa a tisztességtelennek talált szerződési rendelkezéseket.
Kásler Árpád és felesége 2008 májusában 14 millió forint svájci frank alapú jelzáloghitelt vett fel az OTP Jelzálogbanktól. A megállapodás azt tartalmazta, hogy a 25 év futamidejű kölcsönt a pénzintézet devizavételi árfolyamon, forintban folyósítja, s az adósoknak a havi részleteket eladási árfolyamon kell törleszteniük. A Békés Megyei Bíróság első fokon 2011 decemberében semmissé nyilvánította az árfolyamréssel összefüggő kikötést. A Szegedi Ítélőtábla ezt 2012 áprilisában helybenhagyta, mert szerinte egyazon ügyben nem lehet kétféle árfolyamot alkalmazni.
A Kásler-ügy eldöntése után a Kúria várhatóan átfogóan is megvizsgálja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét, és ebben a két kérdésben kiegészíti a devizaügyekről tavaly decemberben meghozott jogegységi határozatát. Az Országgyűlés ezután tud dönteni arról, hogyan rendezhető a sok családot érintő probléma.
Patai Mihály arra számít, hogy ősszel születik végleges megoldás a devizahitelesek problémájára. A Magyar Bankszövetség elnöke az InfoRádióban nyilatkozott. Szerinte a kilakoltatási moratóriumnak hosszú távon káros hatása lesz a lakáshitelezésre. Patai úgy fogalmazott, ha a moratórium tartósan bent maradna rendszerben, nem nyújtanának jelzáloghitelt a bankok, mert a jelzálogjogot nem lehet érvényesíteni. A bankszövetség elnöke szerint a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása megkérdőjelezi a jelzálog alapú lakáshitelezés filozófiáját.
A bankszövetség elnöke úgy vélte, hogy két területen lehet megoldás - ismerteti az interjút a Portfólió.hu. Az egyik a Kúria által az Európai Bírósághoz is eljuttatott vételi és eladási árfolyam közötti különbség problémája. Ebben szerinte születik majd egy jogegységi jellegű határozat a legfelsőbb bírói intézmény részéről. "Vélhetően valamiféle visszatérítésre lesznek a bankok felkérve vagy kényszerítve" - vélekedett Patai.
A bankszövetségi elnök úgy véli, a másik megoldás az árfolyamgát. Emlékeztetett arra, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője már több alkalommal nyilatkozott e kérdésben. "Úgy gondolom, ezek olyan jelzések voltak a társadalomnak és a bankszektornak, hogy ebben az irányban kell megtalálnunk a megoldást" - tette hozzá.