Miközben az orosz hivatalos média ünneplő tömegekről számolt be, a BBC tudósítója kaotikus voksolás tanúja volt, rendellenességek sorát tapasztalta. Több helyen nem biztosítottak elkülönített szavazófülkéket, s hiányzott, vagy túlságosan elavult volt a választási névjegyzék.
Szlovjanszkban, ahol még szombaton is összecsapások zajlottak, símaszkos oroszbarát milicisták őrizték a szavazóhelyiségeket. Egy iskolaigazgató a BBC-nek arról számolt be, hogy halálos fenyegetést kapott, mivel nem akarta a választás céljára átengedni az iskola épületét.
Donyeckben ugyan volt választói névjegyzék, de nem jelölték ki, hogy ki hol szavazhat, személyi igazolvány bemutatásával bárhol lehetett voksolni. Borisz Litvinov, a donyecki választási bizottság vezetője sajtóértekezletén cáfolta, hogy kettős szavazások történhettek - jelentette a CNN. Donyeck térségében a szeparatisták által közzétett adatok szerint délutánig 69,21 százalékos volt a részvételi arány.
Az Unian ukrán hírügynökség jelentése szerint az oroszbarát szeparatisták szándékosan túl kevés szavazóhelyiséget nyitottak meg, hogy azt a látszatot keltsék, tömegek álltak sorba, hogy szavazhassanak. Donyeckben a szokásos szavazóhelyiségek negyedénél lehetett voksolni. Mariupolban csupán nyolc helyen várták a szavazókat, az utcán is felállítottak urnákat.
Az ukrán "terrorelhárító egységek" szombaton bejelentették, hogy törvénytelenségek nyomára bukkantak, Szlavics térségében felfegyverzett aktivistákat vettek őrizetbe, náluk összesen 100 ezer - már előzetesen kitöltött - szavazócédulát találtak.
Valamennyin az "igen" szavazatot ikszelték be az Unian hírügynökség jelentése szerint. Az őrizetbe vetteknél félautomata puskákat, pisztolyokat és töltényeket is találtak. A donyecki "központi választási bizottság elnöke, Roman Ljagin a szavazócédulákat azzal magyarázta, hogy a két körzetben a válságos helyzet miatt "idő előtt" megkezdték a voksolást.
A donyecki referendum szervezői bejelentették, hogy több mint 3 millió szavazócédulát nyomtattak, s 1500 helyi választási bizottságot állítottak fel. Az RT orosz hírportál jelentése szerint összesen mintegy 20 ezer hrivnyát költöttek, s tagadták, hogy bármiféle segítséget kaptak volna a népszavazás lebonyolításához Oroszországtól. Moszkvában is megnyitottak szavazóhelyiségeket, hogy az Oroszországban élő ukránok is voksolhassanak.
Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök szerint a tegnapi népszavazás "lépés a szakadék felé", s az ország széteséséhez vezethet, s súlyos következményei lehetnek a kelet-ukrajnai gazdaság, az ott élő lakosság számára.
A szavazás előestéjén Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök törvénytelennek nevezte a függetlenségi referendumot. Közös nyilatkozatban szólították fel Oroszországot az ukrán határ téréségében állomásozó csapatai készültségi szintjének csökkentésére.
Washington csalódottságát fejezte ki, hogy Putyin orosz elnök a felhívás ellenére nem vetette be befolyását a referendum megállítására. Mint Jen Psaki külügyi szóvivő szombati közleményében leszögezte, nem ismerik el a törvénytelen referendum eredményét.
Szintén illegitimnek minősítette a kelet-ukrajnai népszavazást a montenegrói Ranko Krivokapic, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke. Mint hangsúlyozta, a referendumot nem ismeri el a nemzetközi közösség. "Abszurd feltételezés, hogy a félelem, az erőszak, a törvénytelenségek légkörében szabad és tisztességes szavazást lehessen tartani" - szögezte le nyilatkozatában.
