Csaknem egy hétig tartott a két évenként megrendezett VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé, és aki belecsöppent ebbe a sűrű forgatagba, azt érezhette, nézné tovább még jó ideig ezeket az előadásokat. Nagyon jól szervezettnek mutatkozott, illetve közönségnek és szakmabelieknek egyaránt figyelemreméltó kínálatot nyújtott a biennálé.
Ez egyrészt köszönhető a házigazda kaposvári színháznak, amely a fő utcától a művelődési házon át a színház próbaterméig megfelelő helyszíneken fogadta be a programban szereplő előadásokat és nem utolsósorban minden korosztálynak, a csecsemőtől a húszévesekig szánt előadásokra képes volt közönséget szervezni.
Nem voltak fél házak, inkább az volt a jellemző, hogy aki be akart jutni valamelyik slágernek számító produkcióra, annak igencsak időben kellett érkeznie. Novák János, a Kolibri Színház igazgatója, a biennálé művészeti vezetője elmondta, 2002-ben rendeztek először Kaposváron gyerekszínházi fesztivált.
Akkor még ifjúsági előadások alig szerepeltek a programban, tantermi előadások, vagy csecsemőszínház pedig főként nem. Ma ez utóbbiak is hangsúlyos szerepet kapnak a biennálén.
Novák János szerint már érzékelhető a fesztivál programján, hogy az előadó-művészeti törvény preferálja a gyerek és ifjúsági színházi előadásokat, mutatja ezt,
hogy több kőszínház, nem beszélve a függetlenekről szívesen tűz a repertoárjára ilyen típusú előadásokat.
Másik fontos szempont, hogy mára sikerült felfedezni a színházi nevelés fontosságát, a biennálén konferenciát is rendeztek ebben a témakörben. A hírek szerint egyébként a Pécsi Országos Színházi Találkozón is külön tematikában jelenik majd meg ez a témakör.
Ami a kaposvári biennálé finanszírozását illeti, Novák János közölte, hogy két éve mindössze kilenc millió forintból kényszerültek megrendezni a találkozót. Idén viszont az állami, az önkormányzati és a különböző hazai és külföldi pályázati forrásokkal együtt ötven millió forint állt rendelkezésre a találkozó lebonyolítására.
Ez Novák János szerint azt is jelezheti, hogy a gyermek és ifjúsági színháznak nőtt a presztízse. Lehetőség adódott arra is, hogy több külföldi előadás is megjelenjen Kaposváron, emellett minden társulattól két tag végig maradhatott a fesztiválon és ugyancsak végig jelen voltak több határon túli oktatási intézmény diákjai, mint ahogy a Színház és Filmművészeti Egyetem másodéves báb tagozatos növendékei is, akiknek a szakmai megbeszéléseken is aktív szerep jutott.
A csecsemőszínház műfaja Norvégiából indult el, nálunk 2005-ben a Kolibri Színház honosította meg. Ők időközben profikká váltak és magas szinten hoznak létre a legkisebbeknek színházi élményt kínáló előadásokat. Most is ebben a kategóriában a Kolibri diadalmaskodott, de az elmúlt években több követője is akadt.
A kecskeméti Ciróka Bábszínház 2008 óta készít csecsemőknek, illetve három év alatti piciknek előadásokat. Most a Csigaház című, csaknem fél órás darabbal érkeztek. A produkció rendezője, Kiszely Ágnes kérdésünkre elmondta, hogy ez már a hatodik ilyen jellegű előadásuk.
Kecskeméten és a város környezetében nagy az igény a csecsemőszínházra, gyorsan híre ment a városban ennek a kezdeményezésnek és ma már pillanatok alatt elkelnek a jegyek ezekre az előadásokra, amelyekre a szülő karon ülő gyermekével együtt érkezik.
A Csigaház egyik érdekessége az volt, hogy a kétszereplős előadásban együtt játszott, méghozzá remek összhangban a társulat idősebb színésze, Apró Ernő, illetve a Kecskeméten első évadát töltő pályakezdő Nyirkó Krisztina.
A fesztiválon a prímet az idén az ifjúsági, illetve a színház és a pedagógia határterületén mozgó előadások, illetve a színházi beavatás más műfajai vitték, beleértve a tantermi színházi produkciókat, sőt a rendhagyó irodalomórát is.
Utóbbi az Ady/Petőfi című, amely a Nézőművészeti Kft. és Manna Kulturális Egyesület produkciója és ez kapta az ifjúsági előadás kategóriájában az egyik fődíjat.
A kamaszokat felfedezte a színház és kiderült, nem csak egy olyan korosztályról van szó, amelynek saját gondjai vannak, hanem szinte katasztrófaszerű az a problémahalmaz, amellyel tizennégy év fölött szembe kell nézniük - jegyezte meg Sándor L. István, a biennálé zsűrijének elnöke.
Méltán díjazták egyébként a Budapest Bábszínház Semmi című előadását, Janne Teller regényének bábszínházi változatát, amely a már éppen említett kamaszokról szól és Kaposváron is nagy sikert aratott. Az előadást korábban a színikritikusok is elismerték.
Szerepelt a programban egy szintén 14 év felett ajánlott produkció, a K.V. Társulat 12 hét című előadása. A cím arra utal, hogy ennyi idő áll rendelkezésére annak a fiatalkorúnak, aki teherbe esik, hogy eldöntse, megtartja-e a babát.
A száz perces kétségbeejtő látleletté váló, felvállaltan zilált jelenetsor egy workshopnak indult Novák Eszter vezetésével, Száger Zsuzsa és Urbanovits Krisztina ötlete nyomán a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakközépiskola 2. évfolyamos színészosztálya számára.
Aztán a háromhetes munka annyira sok tanulsággal szolgált, hogy az alkotók úgy gondolták, ezt a közönségnek is meg kellene mutatni. Szerepelt többször a Marczibányi Téri Művelődési Központban és nem mellékesen meghívták a kaposvári biennáléra, ahol a főként tizenéves közönség idegrendszerét is felborzolta ez a téma.
A játszók dokumentarista anyagokból dolgoztak és ennek kapcsán improvizáltak. Jó lenne, ha ezt a segélykiáltássá váló előadást minél több szülő és az ellátó rendszerben dolgozó illetékes is látná.
:
