Ettől függetlenül magas, „körülbelül” 60 százalékos volt a részvételi arány – közölte a választási bizottság elnöke. Bizonyos régiókban egyáltalán nem lehetett megtartani a voksolást, s a azokon a nyugati, illetve Bagdadtól északra fekvő területeken, ahol gyakoriak az összecsapások, jóval az átlag alatt járulhattak az urnákhoz. A fővárosban, valamint a belpolitikailag stabilabb, síiták által lakott déli területeken viszont sokan éltek szavazati jogukkal. Választási megfigyelők szerint ezeken a részeken biztonságosabban lehetett szavazni. A voksolás végeredményét várhatóan május közepén teszik közzé. John Kerry amerikai külügyminiszter dicsérte az iraki választókat „bátorságukért”.
Bár a voksolás favoritja a Washington és Irán támogatását is élvező Nuri al-Maliki, a kormányfő nem nevezhető integráló személyiségnek. Irakban ugyanis az utóbbi években nőttek az etnikai feszültségek, tombol a terror és a korrupció. A különféle terrorcselekményekben 2013-ban 8900 személy vesztette életét, a halálos áldozatok száma csak az idei évben meghaladja a 4000-et. Az utolsó egy hét alatt több százan vesztették életüket robbantások következtében. Elsősorban választókörzetekben, illetve képviselőjelöltekkel szemben követtek el terrorakciókat. A helyzetről már az is sokat elárul, hogy a biztonságiak, katonák azért voksolhattak már hétfőn, mert szerdán a rendre kellett ügyelniük.
A voksoláson 9000 jelölt indult 275 párt képviseletében a 328 parlamenti helyért. A kormányfő szövetségét várhatóan amiatt választják majd újra, mert az ellenzék rendkívül szétforgácsolt. Ugyanakkor a Washington Post elemzése szerint egyetlen párt sem számíthat abszolút többségre. Malikit ellenfelei diktátornak nevezik. Nem teljesen alaptalanul, hiszen 2006-os kormányfővé választása óta, különösképpen 2010 után egyértelművé tette, hogy teljhatalomra tör. A kormányfői tisztség mellett ugyanis a belügyi és a védelmi tárcát is magához vette. Maliki kormányzása alatt mélyültek az ellentétek a síita és a szunnita vallás hívei között. Szaddám Huszein rezsimjének 2003-as megbuktatásáig a szunniták uralták az országot, miközben a síiták aránya mintegy 60, a szunnitáké 30-35 százalék.
Maliki megosztó politikája következtében százezrek hagyták el az országot az eltelt években. A parlamentben egyébként nyolc helyet biztosítanak a kisebbségek számára, ebből ötöt a keresztényeknek. A miniszterelnök a voksolás előtt biztosra akart menni. Maliki 38 szekuláris síita politikus nevét töröltette az esetleges jelöltek listájáról. Sokan mondogatják manapság: más Irakot képzeltek el Szaddám rezsimjének megdöntése után.
Irakban is érezni a szíriai polgárháború következményeit. Nemcsak azért, mert sok iraki dzsihadista harcol a szomszédos országban. A szélsőséges szunnita iszlamisták hónapok óta ellenőrzésük alatt tartanak két iraki várost, Falludzsát, valamint Ramadi egy részét. Hibának bizonyult az amerikaiak azon stratégiája, mely szerint felfegyverzik a törzseket az iszlamistákkal szemben. Különféle úton-módon ugyanis a fegyverek egy része a szélsőségesek kezébe került. A nehézségeket a mérhetetlen korrupció tetézi. A Transparency International 2013-as listáján Irak foglalta el az utolsó, 177. helyet a világ legkorruptabb országai között.