;

kötet;Závada Pál;Magvető Kiadó;XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál;Bodor Johana;Természetes fény;

- Sötétségből a fénybe

Végül csak megkegyelmezett a szeszélyes időjárás a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválnak. A pénteki esős nap után szombaton már nem esett, vasárnap pedig remek napos idő várta a könyvek iránt érdeklődőket. A látogatók kíváncsiságára nem lehet most sem panaszkodni. Becslések szerint a könyvfesztivál látogatottsága elérte a tavalyit, vagyis a három nap alatt megközelítőleg hatvan ezren látogattak el idén is a Millenárisra.

Több olyan beszélgetést, könyvbemutatót tartottak melyre, ha nem időben érkezett az ember esélye sem volt bejutni. Persze ezeknek a problémáknak egy részét kissé körültekintőbb szervezéssel meg lehetett volna oldani. Péntek délután mutatták be az ismert koreográfusnak, Bodor Johannának az első kötetét, melyet a Magvető Kiadó jelentett meg.

A Kossuth Kiadó lett a legjobb
A tegnap zárult könyvfesztiválon díjakat is osztottak. Az év kiadójának a Kossuth Kiadót választották, Az év fővárosi könyvkereskedője a Libri Allee Könyváruház, az év vidéki kereskedője pedig holtversenyben a Libri Debrecen Fórum Könyváruház és az esztergomi Babits Mihály Könyvesbolt lett.A Budai-díjakat a Napvilág Kiadó Kérdések és válaszok sorozata, valamint a Titis Kiadó egy hangos könyve, Gárdonyi Gézától A láthatatlan ember kapta. Az év hangos könyv hangja díjat Rost Andrea operaénekes vehette át a Kossuth Kiadónál megjelent, Operamesék című hangos könyvért.

A kisterem pillanatok alatt megtelt és sokan kint rekedtek. Az nem baj, majd megérted című kötetben a kolozsvári születésű, a bukaresti balettintézetben tanult szerző őszintén vall arról, hogy tizennyolc évesen milyen körülmények között szembesült a diktatúrával, a román titkosszolgálat akcióival, a félelemmel.

Elmeséli, miként döntötte el, hogy névházasságot köt és így szüleivel együtt Magyarországra költözik.

A beszélgetés moderátora Sándor Erzsi azt tudakolta, hogy miként volt képes Bodor Johanna ezeket a magánéletét és a karrierjét akkor hátrébb soroló döntéseket fiatalon meghozni. Egzakt válasz erre nincs, és nem is lehet.

A kötet azért is izgalmas, mert mégis közelebb hozza az olvasót ezeknek a kérdéseknek a megértéséhez és közelebb hoz egy rendkívül érzékeny művészt, aki eddig főként a testével kommunikált, de kiderült ezt írással is remekül műveli.

Szintén a Magvetőnél jelent meg Závada Pál Természetes fény című kötete, melyet a szerző szerint lehet tényregényként és fikciós műként is olvasni. Kinek, ahogy tetszik. A második világháború előtt, alatt és után játszódó történet helyszíne az író szülőhelye Tótkomlós.

A hosszas szociográfiai kutatással született mű valódi és fikciós szereplők élettörténetébe avatja be az olvasót, a korabeli fotókkal illusztrált regény megrázó kordokumentummá válik. Závada szerint a kötet egy játékos újramesélési kísérlet és ez mindenképp az élet jele, még akkor is, ha ezt sokan úgy értelmezik, elfogyott a remény.

Háy János új regényében az Európa Kiadónál megjelent Napra jutni című novella füzérben is nagy szerep jut a fénynek. Háy tavalyi regénye a Mélygarázs egy bukástörténet, sötét színekkel, ezek a novellák azonban még ezelőtt születtek, abban az időszakban, amikor az író úgy érezte szeretne kikeveredni A gyerek című regényében is tapasztalható gyötrelmes sorsmesélésből.

A napra jutni című novelláskötet arra is céloz, hogy a szülőnek előbb-utóbb hátrébb kell lépnie a gyermeke életéből, rá kell jönnie, hogy nem szabad elfogni előle a fényt. Egy apának el kell engednie a gyerekét, ahhoz, hogy a napra jutassa.

A könyvbemutatóra egyébként óriási volt az érdeklődés, és ezt még csak fokozta, hogy a rendezvényen Beck Zoltán, a 30Y frontembere, aki megzenésített Háy verseket énekelt.

Háy János arról is beszélt egy író nem bíráskodik, hanem a sorsok igazságát képviseli. Lehet, hogy többek közt ezzel a személettel magyarázható az író fokozott népszerűsége? A fesztiválra érkezett haza Charles Gáti, aki a ZBIG - Zbigniew Brzezinski, a stratéga című, lengyel származású amerikai politikusról szóló kötetét mutatta be. Az eseményre Mesterházy Attila is kíváncsi volt.

Olykor egyenesen sokkoló címek, provokatív, minden konvencionálist felrúgó, már-már szentségtörő stílus - ez jellemzi a bukaresti Daniel Banulescu életművét, aki a "Csókolom a segged Szeretett Vezérünk!" című regényével van jelen a könyvfesztiválon. A rendszerváltás után néhány évvel megjelenő román változat átütő siker volt, Banulescu szatirikus, parodisztikus, sajátos, mégis kissé Bulgakovra emlékeztető mágikus realizmusa hódított otthon és külföldön egyaránt. Úgy mesél a Ceausescu diktatúráról, mint sem azelőtt, sem azóta senki. A megelevenített világ, olyan, mint egy Kusturica film.