Nem lóg ki az Orbán Viktor és Matolcsy György által meghatározott gazdaságpolitikai lépések sorából a jegybank tegnap bejelentett intézkedéssorozata. Ismét az történt, hogy beazonosítottak egy negatívnak vélt jelenséget, amelyet valamiért kiemeltek az egész problémarendszerből, és mindenáron meg akartak oldani, lehetőleg azonnal, radikálisan, és nem törődve a felmérhető kockázatokkal és az előre látható, hosszú távú hátrányokkal.
A Magyar Nemzeti Bank tegnapi közleménye azzal kezdődik, hogy az országok értékelésében nagy figyelmet fordítanak a bruttó külső adósságra. A nemzetközi szervezetek és a hitelminősítők is elsősorban ezt nézik. Meg is született a döntés, ez az érték Magyarország esetében magas, tehát csökkenteni kell. Az adósság nettó része persze nem tüntethető el csak úgy, egyszerre. Tudjuk, az Orbán-kormány ugyan háborút indított az adósság ellen, de ebben a nyugdíjpénztári vagyon államosításával nem ért el eredményeket, hacsak azt nem, hogy tendenciájában nem nőtt az eladósodottság. A bruttó külső adósság viszont csökkenthető lenne az MNB devizatartalékai egy részének beáldozásával, az elmúlt napokban meg is jelentek jegybanki vezetőktől olyan - a mostani döntést mintegy előkészítendő - nyilatkozatok, hogy a tartalékok szintje mérsékelhető.
Technikailag a folyamat úgy tud végbemenni, hogy az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) a lejáró devizakötvényeket szépen visszafizeti, újonnan azonban nagyobb mennyiségben - akár kizárólag - forintban bocsájt ki állampapírt. (Háttérben ehhez pénzt is kell váltani, így használódik el a jegybanki tartalék.) Persze azt még az unortodox gazdaságpolitika korifeusai is tudják, hogy nem lehet erre csak úgy utasítani az ÁKK-t. Nem véletlenül alakult ugyanis ki, hogy forintban és devizában (euróban, dollárban) is bocsátunk ki papírokat, a vevők egy része az egyiket, a másik a másikat keresi. A külföldi befektetők természetesen jelentős vásárlói a devizás államkötvényeknek, persze forintpapírokat is vásárolnak.
A forintosításhoz tehát növelni kell a forintállampapírok iránti keresetet. Az ÁKK már évek óta próbál a lakosságnak minél több állampapírt eladni, ez a törekvése sikerrel is járt, de persze a magánszemélyek megtakarításainak is van határa. A kormány a külföldi befektetőket (spekulánsokat) sem szereti túlzottan, az ő forintkötvény-vásárlásainak van is hátránya, így a cél az, hogy a bankok vegyék meg a többletet. Erre találták ki, hogy a jegybank kéthetes kötvényét megszüntetik, és helyette egy azonos futamidejű betéti konstrukciót állítanak be augusztus 1-től. Ez tehát a változás lényege, ennek bejelentését várták nagy figyelemmel tegnap az elemzők és a szakújságírók. Jelenleg egyébként 800 milliárd forint körül van e kéthetes kötvény külföldi kézben lévő állománya.
A kötvény és a betét alapvető különbsége, hogy előbbivel lehet kereskedni, utóbbi viszont feltörhetetlen, vagyis menet közben nem lehet kivenni belőle a pénzt. Mivel a kamatozásuk azonos (ennek a konstrukciónak a kamata a jegybanki alapkamat), a betét rosszabb termék lesz, mint a kötvény. Az MNB azt reméli, hogy a bankok ezért kevésbé fogják igénybe venni, és a fölös pénzüket részben államkötvényre költik. (Ezek ugyanis szintén forgalomképesek.)
Van még egy különbség a kétféle kéthetes instrumentum között. Kötvényt bárki vehet, betétet viszont csak a jegybank ügyfelei helyezhetnek majd el, vagyis azok, akik számlát vezetnek az MNB-ben. Ez gyakorlatilag a magyar bankokat jelenti, más szóval a döntés kiiktatja a jegybanki befektetők közül a külföldi bankházakat. Bár a hivatalosan deklarált szándékok között ez nem szerepel, de az első elemzések rámutattak, hogy az intézkedésnek mindenképp lesz olyan hatása, hogy a külföldi befektetők egy része kivonul. Azt persze még nem lehet tudni, hogy milyen erős lesz ez a hatás. A jegybanki kötvényt vásárló külföldiek célja egyébként elsősorban nem a kéthetes konstrukcióba való befektetés - mondta a Népszavának Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. Inkább egyfajta folyószámlaként használják, ha valamilyen értékpapírba be akarnak fektetni, innen veszik ki a pénzt.
A külföldi befektetők egy részét tehát elveszthetjük, de nem ez lehet a legnagyobb baj. A jegybanki intézkedés lényegében az ÁKK-t rákényszeríti az azonnali és radikális forintosításra, ahogy első nyilatkozataikban be is jelentették, hogy ezen túl forintban bocsátanak ki állampapírt. Az ÁKK eddig is forintosított, de lassan, fokozatosan, bizonyára azért, mert ezt a megoldást látták szakmailag megfelelőnek. Tavalyig az volt a deklarált és betartott elvük, hogy a forintadósságot forintban, a devizát devizában újítják meg, az új kibocsájtást viszont (mivel hiány keletkezik a költségvetésben, nő az államadósság) forintban realizálják a piacon. Erre az évre változást jelentettek be, azt, hogy némileg, de csak kis mértékekben elmozdulnak a forintfinanszírozás felé. Vagyis a devizakibocsátás nem szűnt meg, márciusban például hárommilliárd dolláros kötvényprogrammal jelentek meg.
A mostantól életbe lépő teljes forintosítás egyik hátránya az árfolyamvesztés. A probléma hasonló a törlesztőrészlet növekedésétől megijedő devizaadós magánemberekéhez, akik forintra váltják tartozásukat, ezzel pedig örökre befagyasztják a számukra kedvezőtlen árfolyamot. Ha az ÁKK a közeljövőben minden devizatartozást forintra konvertál, és a majdani eurócsatlakozásunkkor a csatlakozási árfolyam a forint szempontjából kedvezőbb lesz a mostanival, veszteség keletkezik az ide-oda váltással. (Ekkor ugyanis természetesen a forintadósságot is eurótartozásra váltjuk.)
További probléma, hogy a forintadósság szerkezete rosszabb a devizáénál, forintban csak rövidebb futamidővel tud az ÁKK kötvényt kibocsátani. Ez azért is kedvezőtlen, mert a rövidebb állampapírok elcsúfítják az adósságszolgálatról szóló adatot: hat év alatt egy hatéves devizakötvényt csak egyszer, egy kétéves forintkötvényt háromszor kell megújítani, márpedig így is a GDP 22 százaléka a megújítási mutatónk, ami csúnya számnak számít.
Az egész gazdaság szempontjából káros, ha az állam finanszírozási igénye forintba, így szükségszerűen inkább belföldre terelődik, az ÁKK így ugyanis el fogja szívni a megtakarításokat a reálszféra vagyis a cégek elől, pedig a növekedéshez szükség lenne a vállalati hitelekre.
A jegybank három segédeszközt is bejelentett, amelyek azokat a kockázatokat hivatottak enyhíteni, amelyet a bankok elszenvednek az állampapírpiacra terelésük következtében. Ezen konstrukciók részleteit azonban még nem hozták nyilvánosságra, így azt sem lehet még megítélni, mennyire lesznek sikeresek, vagyis azt sem, hogy mennyire fog majd működni az egész terv, a bankok átterelése az állampapírok piacára - figyelmeztet Kondrát Zsolt.
A piac mindenesetre forintgyengüléssel reagált a jegybanki bejelentésre, vagyis a befektetők is számítanak arra, hogy az ország elveszít valamennyit közülük, így a kivonulók forintjukat devizára váltják majd. Ugyanakkor az ÁKK tegnapi aukcióján nagy kereslet mutatkozott az új, már a változó feltételekre kialakított kötvény iránt. A hároméves, változó kamatozású, természetesen forintban kibocsátott állampapírt a bankok igényei szerint alakították ki - tudtuk meg Borbély László Andrástól, az ÁKK vezérigazgató-helyettesétől.
A magyar központi költségvetés adósságának mintegy 12 százaléka felett rendelkező Franklin Templeton befektetési alap szakembere Magyarországot is megemlítette azok között az országok között, amelyek szerinte fel vannak készülve az amerikai jegybankrendszer (Fed) monetáris politikájának változására - értesült a Napi Gazdaság.
"Malajzia, Magyarország, Lengyelország és Mexikó jó helyzetben van ahhoz, hogy reagáljon a Fed politikájának bármilyen változására" - közölte Michael Hasenstab, az összesen 190 milliárd dollárt kezelő Franklin Templeton befektetési alap 70 milliárd dolláros globális kötvényalapjának kezelője. A szakember feltehetően arra utalt, hogy a Fed tavaly megkezdte a havi 85 milliárd dolláros eszközvásárlási programjának leépítését. A pénzcsap lassú elzárásával megfigyelők szerint megindult a tőkekiáramlás a felzárkózó piacokról.
Az amerikai befektetési alapnak jelentős kitettsége van Ukrajnában is, a külföldi befektetők közül neki van a legnagyobb részesedése az ukrán államadósságban. Hasenstab ennek ellenére nem utalt nyilatkozatában az Ukrajna körüli helyzetre.
Londoni elemzők: monetáris enyhítésre hajaz az MNB intézkedése
Hatásaikban a monetáris kondíciók további enyhítésének felelnek meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön ismertetett intézkedései – állapították meg egybehangzó értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana szerint a monetáris enyhítési hatás az intézkedések nyomán potenciálisan megjelenő pótlólagos forintlikviditásból ered - adta hírül az MTI.
Az elemző szerint az MNB a konvencionális kamatpolitika terén már egyértelmű jelzést adott arra, hogy a kamatcsökkentési ciklus a végéhez közeledik. A Morgan Stanley a maga részéről az április 29-i monetáris tanácsi ülésen még vár egy utolsó, 0,10 százalékpontos csökkentést, és azzal számol, hogy az ezzel elért 2,50 százalékos alapkamaton az enyhítési ciklus befejeződik. Ugyanakkor “napról napra” egyre világosabban látszik, hogy az MNB kész a kamatpolitikán túlmutató eszközökkel kiegészíteni monetáris politikai eszköztárát, és ezt egyértelműen jelzik a növekedési hitelprogram kiszélesítése mellett a csütörtökön ismertetett intézkedések is – hangsúlyozta a Morgan Stanley londoni elemzője.
Pasquale Diana közölte: a Morgan Stanley számításai szerint a nem rezidens piaci szereplők 756 milliárd forintot tartanak a jelenlegi kéthetes MNB-kötvényben, amelyet a csütörtökön bejelentett intézkedések keretében augusztustól kéthetes betét vált fel. Miután a külföldi piaci szereplők számára ez már nem lesz elérhető, a jelenlegi MNB-kötvényben általuk parkoltatott összeg valószínűleg átmegy helyi eszközökbe – feltételezhetően állampapírokba -, ám megvan az a kockázat is, hogy ez a pénz kiáramlik az országból, potenciálisan gyengítve a forintot.
Az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó szakértői az MNB csütörtöki intézkedéscsomagját kommentálva kiemelték: véleményük szerint a kéthetes MNB-eszköz jellegében tervezett változtatással kapcsolatban az új eszköz paraméterei – vagyis mérete és kamata – jelentik a fő kérdést. Ha ugyanis például a kéthetes MNB-betétnek lesz felső összeghatára, az növelheti a pénzpiaci likviditást, és így gyakorlatilag a monetáris politika enyhítésének felelne meg.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó gazdaságokra szakosodott elemzői is azt jósolták, hogy a csütörtökön bejelentett intézkedéscsomag likviditást irányít át az MNB-től a piacokra, és ez a pótlólagos likviditás várhatóan a magyar állampapírokban jelenik majd meg, de juthat belőle más eszközökbe is.
Mindezek alapján – és különös tekintettel arra, hogy Magyarország november óta 5 milliárd dollárnyi szuverén kötvénnyel jelent meg a nemzetközi tőkepiacon – jó esély van arra, hogy legalábbis a 2014-es finanszírozási igények fedezésére Magyarország az idén nem tér vissza a külső adósságpiacra – vélekedtek a Barclays londoni közgazdászai.