Határon túl fölényesen nyert a Fidesz, hiszen a külhoni voksok 95,49 százalékát szerezte meg. A Nemzeti Választási Irodához (NVI) összesen 159 316 levélszavazat érkezett vissza, ám abból a valasztas.hu-ra délután felkerült adatok szerint mindössze 128 712 bizonyult érvényesnek, azaz a regisztrált kettős állampolgárok 66,4 százalékának sikerült helyesen kitölteni a szavazási iratokat.
A Magyarországon állandó lakcímmel nem rendelkezők az országgyűlési képviselők választásán levélben szavazhattak, az NVI összesen 193 793 választót tartott nyilván az ő névjegyzékükben. A határon túli, kettős állampolgárok választhattak, hogyan juttatják vissza szavazatukat az NVI-hez: levélben március 19. és április 5. között 43 718 szavazat érkezett, a külképviseleteken március 24. és április 6. között 111 268 levélszavazatot adtak le. A levélszavazatokat a voksolás napján, vasárnap le lehetett adni az országgyűlési egyéni választókerületi székhelyeken, ezt 4330-an választották.
Az NVI még március 31-én megkezdte a levélszavazatok azonosító nyilatkozatának az ellenőrzését, amivel tegnap délre végzett. Ezt követően megkezdődött az érvényes azonosító nyilatkozattal érkező levélszavazatok borítékjainak bontása és a szavazatok szkennelése. Az eredményekből világosan kiderült: bejött a Fidesznek a választójog kiterjesztése a külhoniakra, hiszen több mint 122 ezren voksoltak rá, míg a kormányváltókra kevesebb mint 1500-an, ami a levélvoksolók 1,16 százaléka. A Jobbik a határon túli szavazatok 2,28 százalékát vitte el.
A 120 ezres kormánypárti szavazótábor jelentősége nemcsak az országos listás parlamenti mandátumok eloszlásában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy az Orbán-kormány milyen erőbedobással igyekezett rávenni a külhoniakat a szavazásra. Noha a Fidesz csalódhatott a részvételi arányokban, azt mindenképpen sikerként könyvelheti el, hogy eközben a félmillió fősre becsült, külföldön tartózkodó, ám magyarországi lakcímmel rendelkező tömeg jóval kisebb arányban vett részt a voksoláson.
Tegnap délután kezdte meg a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnák bontását is az NVI. A külképviseleti névjegyzékbe 28 ezren kérték felvételüket, a szavazók egyéni és országos listás szavazólapot is kaptak. A világszerte 97 erre kijelölt nagykövetségen és konzulátuson az NVI közlése szerint 24 119 voksot adtak le, ezeket 183 dobozban szállították a Nemzeti Választási Központba.
A külképviseleti voksolás sajátossága, hogy a külföldön leadott szavazatokat nem a személyes szavazás helyszínén számlálják össze, hanem Magyarországra szállítják, hogy a külföldön szavazók hazai lakóhelye szerinti választókerület egyik szavazókörének voksai közé keverhessék őket, így gondoskodva a szavazatok titkosságáról. Miután az NVI-ben valamennyi, külföldről megérkezett urnát felbontották, a megyénként szétválogatott zöld borítékokat továbbosztják a 106 egyéni választókerület szerint, majd szombat reggel átadják a körzeti választási bizottságok elnökeinek, akik a választókerületbe szállítják azokat, és átadják az e voksok összeszámlálására kijelölt szavazatszámláló bizottsági elnököknek.
Ebben a 106 szavazókörben múlt vasárnap este, a szavazás befejezése után az urnákat lezárták, a szavazatok megszámlálását pedig csak akkor kezdik meg, ha a külföldi és átjelentkező szavazatokat is hozzákeverték az urnákban lévő voksokhoz. Miután ezeket az urnákat felbontják, kiderülhet, hogy a billegő választókerületekben ki nyerte meg a képviselői mandátumot.
Komló balos, a képviselete mégis jobbos lesz
Komló 23 szavazóköréből 16-ban fölényesen győzött a kormányváltók képviselőjelöltje, ám a város parlamenti képviseletét mégsem a szocialista Szakács László láthatja majd el, hiszen a Fidesz úgy alakította ki a választókerületi térképet, hogy a régebben is baloldali "fellegvárnak" számító várost semmiképpen se hagyja meg önálló körzetnek a néhány, közelben fekvő településsel.
Az új kerülethatárok alapján Pécs egy része, Komló és térsége alkotja a Baranya megyei 02-es számú választókerületet, méghozzá egy igen furcsa alakzatú - a Kubatov-lista alapján nyilván épületre kiszámolt - amőbát alkotva. A Fidesz a párt egyik szóvivőjét, Hoppál Pétert indította a körzetben, a kormányváltók Szakácsot, aki Komló 2002 és 2010 közt szolgáló, szocialista alpolgármestere, Mesterházy Attila kabinetfőnöke, aki jó eséllyel indult az egyéni mandátumért.
Noha a kormánypárt 2010-ben itt is kétharmadot ért el, a négy év alatt tragikusan leromlott életszínvonal, az elvándorlók fokozódó száma, valamint a be nem teljesült fideszes ígéretek azt mutatták: Komló és környéke kormányváltást akart. Ezt a választási eredmények egyértelműen visszajelezték, hiszen míg az igen furcsán megválogatott pécsi városrészekkel kiegészített választókerületben összesen 1936 voksnyi különbséggel Hoppál vitte el a körzetet, az összesen csaknem 15 ezer szavazatot kapott Szakács előtt, addig Komlón egyértelmű volt a baloldali fölény.
Mindez jól példázza, miként befolyásolhatta egyes egyéni választókerületi versenyek eredményét a 2011-ben zárt ajtók mögött, teljes titokban megrajzolt körzettérkép, amelyet ráadásul még tavaly is többször módosított a Fidesz-KDNP.
Az Ipsos volt a legpontosabb
A választás előtti időszakban több politikus és politikai szakértő is kételyt fogalmazott meg a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban, ám a kutatócégek jól vizsgáztak, és nem csak az alapvető erőviszonyokat tudták eltalálni, hanem statisztikai szempontból is jól mérték a végeredményt - állapítja meg legfrissebb értékelésében a kozvelemenykutatok.hu.
A portál kutató cégek választások előtti, utolsó preferencia számait vizsgálták meg részletesen, az eredmények összevetése után pedig kiemelték: a legpontosabb az Ipsos volt, hiszen mérése és szakértői becslése is hibahatáron belül eltalálta a végeredményt, de a Nézőpont két kutatása, és a Medián felmérése, valamint szakértői becslése is reálisnak bizonyult.
Az előrejelzések pedig összességében még a sikeresnek tartott 2010-nél is pontosabbak voltak, ami jelzi, hogy továbbra is érdemes hallgatni a közvélemény-kutatásokra - írták.
