Harmadik kormányzási időszak előtt áll Orbán Viktor – írta holnapján az osztrák tévé, az ORF. A médium közli azonban, hogy a kétharmad megtartása még nem dőlt el. Mint az ORF írja, megerősödtek a jobboldali radikálisok is. A választási törvény ugyanakkor a nagy pártokat erősíti. Az ORF Fidesz győzelme okaként azt közli, hogy Orbán saját sikerének tudta beállítani a gazdasági válságból való lassú kilábalást. A munkanélküliség egy év alatt három százalékkal csökkent, s a rezsicsökkentés mézesmadzag volt a választások előtt. Ugyanakkor közgazdászok rámutatnak, hogy biztos növekedésről nem lehet beszélni. Az eltelt években 400 ezren vándoroltak ki az országból. A médium beszámol az EU alapértékeit fenyegető törvények soráról.
A bécsi Kurier szerint a Jobbik főleg a fiatalok körében gyarapította hívei számát, akik radikális változásokat akarnak. Az Orbán-kormány erőteljesen vitatott intézkedésekkel kerülte el a gazdasági összeomlást, s a kierőszakolt rezsicsökkentés nyomán valamivel több maradt az emberek pénztárcájában. A Fidesz diadalittas hírekkel állt elő a választási kampányban, s rendre azt sulykolta, hogy mennyivel jobban megy az ország szekere. A kiiktatott köztévében nem hangzott el semmiféle a kormánnyal szembeni bírálat.
A szintén osztrák Die Presse úgy véli, a könnyen megszerzett győzelem ellenére nagyon nehéz helyzetben lesz a következő kormány, mert szinte megoldhatatlan gazdasági és szociális kihívásokkal kell megküzdenie. Bár valamelyest Orbán kabinetje megküzdött a gazdasági kihívásokkal, de még számos intézkedés várna rá. Ha ezek a döntések nem születnek meg, s nem sikerül jólétet hozni az embereknek, a társadalom további radikalizálódására lehet számítani. Az egyik legsúlyosabb problémát a növekvő szegénység jelenti. Az Eurostat rámutat, hogy a szegénység által érintettek száma jelentősen nőtt az eltelt négy évben, mintegy 3,2 millióan élnek a létminimum határán vagy az alatt. Orbán feladatai közé tartoznak, hogy megakadályozza a folyamatos kivándorlást. Az eltelt négy évben százezrek vándoroltak Nagy-Britanniába, Németországba, Ausztriába. Elvándorolnak a befektetők is. Nemcsak a bírálók kételkednek Orbán programjában, s abban, hogy sikerül a nacionalista politikájával nagyobb mozgástérre szert tenni a gazdaságban.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung internetes kiadásában megjegyzi, hogy az Orbán-kormánytól hasonló intézkedéseket lehet várni a következő négy évben is. Olyanokat, amelyekkel kivívhatja az Európai Unió haragját. A bankszektorban Orbán arra törekszik, hogy minél több pénzintézet kerüljön állami kézbe. További terheket ró a külföldi érdekeltségű energiacégekre. Bár a kormányzati politika nyomán az ország maga mögött tudhatja a recessziót, közgazdászok a forint értékvesztésétől tartanak a jegybank kamatdöntő intézkedései miatt.
Orbán Viktor a kétharmad megtartásában reménykedhet – írta hírügynökségi jelentésekre hagyatkozó összefoglalójában a Der Spiegel. A német lap internetes kiadásában beszámol a szavazókörzeteknél kialakult kígyózó sorokról. Megemlíti, hogy Orbán kormánya az elmúlt években a demokráciát és piacgazdaságot fenyegető törvényeivel kivívta az EU ellenérzéseit.
Orbán agyonnyerte magát – írta a mérsékelt Corriere della Sera, a Jobbikot úgy jellemezte, mint azt az idegengyűlölő és antiszemita pártot, amely „jobbról befolyásolja” a kormányfőt. A lap beszámolt az utolsó órák káoszáról, az átjelentkezők miatt kialakult hosszú sorokról, valamint arról is, hogy az első „exit-poll” már akkor megjelent, amikor több szavazó helyiség még nyitva volt, miközben másutt már folyt a szavazatszámlálás.
„Diadalmaskodott a szélsőjobb Magyarországon” – kezdődik balközép irányzatú La Stampa. A torinói lap is úgy véli, hogy a közel 20%-ot kapott Jobbik, amely alig kapott kevesebbet, mint a baloldali koalíció, ezzel Orbán kormányának első számú parterévé vált. A La Stampa megemlíti, hogy a Jobbik a választások napján sms-kkel árasztotta el a választókat a következő szöveggel: „Szavazzatok a Jobbikra, hogy legyőzzük a cigányokat.”
„Erősödnek a neonácik. Újabb vészharang Európának Marine Le Pen Nemzeti Frontja után” – írta a baloldali liberális La Repubblica, utalva a francia szélsőjobb helyhatósági választási sikerére. A lap szerint, bár Orbán abszolút hatalma megerősítést nyert, aggasztó másfél hónappal az európai választások előtt, hogy „a szemérmetlenül nosztalgikus, antiszemita, náci, rasszista párt, amelynek formailag betiltott, de megtűrt paramilitáris szervezetei vannak, 20 százalék körül kap, és ezzel a valaha legjobb parlamenti eredményt érte el az európai szélsőjobboldali pártok között. A La Repubblica attól tart, hogy a Jobbik nyomást gyakorolhat Orbánra, és megerősítheti európai, Hitler-imádó cinkosait.
A liberális lap elismeri, hogy Orbán jól használta ki gazdasági sikereit, a nemzeti érzést és a választási rendszer is neki kedvezett, miközben rátette a kezét a közhivatalokra és a médiára, az üzleti körök nagy része is őt támogatta. És azt sem szabad elfelejteni, hogy az Európai Néppárt teljes mellszélességgel mellé állt, ami jó jel számára az uniós voksolás előtt. „Most a fiatal cár nagy próbatétel előtt áll. Javíthatja kapcsolatait az Európai Unióval, fékezheti a szorosabb együttműködést Putyinnal és a közel-keleti autokráciákkal. De ott lebegteti felette Damoklész kardját a félelmetes Jobbik” – írja a La Repubblica.
„A Fidesz az elmúlt négy évben szájkosarat tett a magyar intézményekre és a közjogi ellensúlyokra, az igazságszolgáltatásra és a médiára, de megrendszabályozta a gazdaságot és a kultúrát is. Ezt a polipszerű hatalom-megragadást sem a 2011-12-es tömegtüntetések, sem az Európai Uniós, sem az amerikai figyelmeztetések nem tudták megtörni ” – írta a párizsi Le Monde, amely, bár megjegyzi, hogy a kormánypárt a választási rendszert is a maga előnyére alakította át, megállapítja, hogy a balliberális koalíció szervezetlen és erőtlen hangú volt Orbánnal szemben.
A konzervatív Le Figaro a „populista” Orbán győzelme kapcsán megjegyzi, hogy a Fidesz volt az egyetlen párt, amely nem tett közzé választási programot, az egyetlen nagy témája a rezsicsökkentés volt, amely olyan népszerű lett, hogy elfeledtette az előző évek adóemeléseit. A párizsi lap emlékeztet arra, hogy miközben Orbán gazdasági fellendüléssel dicsekszik, a foglalkoztatottság növekedése mindenekelőtt a közmunkások alkalmazásából fakad, és míg a kormányfő harciasan lép fel külföldi cégek „kapzsisága” ellen, az ország szinte gazdasága szinte teljes egészében az európai pénzekből táplálkozik. Mindkét francia lap kiemeli a Jobbik erősödését, és a pártot idegengyűlölőnek, antiszemitának nevezi, és ezen nem változtat az sem, hogy, mint azt a Le Monde megállapította, hogy a Jobbik az utóbbi időben igyekezett lemosni magáról az „ördögi” imázst.
„Magyarország a beteg Európa tünete – írja a Le Parisien, amely szerint az erősen nacionalista-populista kormányzás Magyarország nagyságának, Nagy-Magyarország helyreállításának eszméjén alapul. „Magyarország az első példa Európában az autoritárius átmenetre” – állapítja meg a lap, emlékeztetve, hogy osztatlan hatalmával és 850, a kétharmad birtokában vita nélkül elfogadott törvényével polarizálta az országot.
„A populizmus energikus kereszteslovagjának” nevezi Orbán Viktort a madridi El Pais. A mértékadó spanyol lap vázolja a miniszterelnök és a Fidesz történetét a radikális liberalizmustól és a keresztény, nacionalista konzervativizmusig, és kiemeli az elmúlt négy év három legvitatottabb magyar jogalkotását: a médiatörvényt, a választási törvényt, valamint az új alkotmányt. A jobbközép színezetű El Mundo „Egy megtért autokrata” címmel ír portrét a miniszterelnökről, akit a Jobbik felől fújó szelek épp úgy segítettek, mint a gyenge baloldal.
„Orbán populista és euroszkeptikus fellépése nagy népszerűségnek örvend a magyarok körében” – állapította meg a BBC. A brit közszolgálati médium egyúttal megjegyezte, hogy a Jobbik imázs-finomítása jól fizetett a szélsőjobboldali pártnak, ugyanakkor a baloldal még mindig nem tért magához a 2010-es vereség után.
„Orbán számtalanszor összeütközésbe került az Európai Unióval és a külföldi befektetőkkel, de sok magyar úgy tekint a kommunista uralom egykori ellenfelére, mint a nemzeti érdekek bajnokára” – írta a baloldali liberális londoni Guardian, amely emlékeztetett arra, hogy az antiszemitának tartott Jobbik nyerte el minden ötödik szavazó bizalmát.
