Új visszaélési formákat hozott a vasárnapi választás: a szavazás napján sem volt kampánycsend, a szabad mozgósítás miatt az eddiginél is nagyobb szükség volt a pártok kontrolljára. Mégis számos, a választás tisztaságát befolyásoló, csalásra, visszaélésre utaló eset történt országszerte.
Az egyik leginkább megdöbbentő eset Zuglóban történt, ahol a jelek szerint mozgóurnával igyekeztek csalni. A főváros XIV. kerületében bizonyíthatóan több esetben is visszaéltek ismeretlenek a szavazók személyes adataival - tudta meg a Népszava. A panaszosok nevében valaki mozgóurnát kért, ezért amikor személyesen mentek el voksolni, elutasították őket.
Az egyik érintettet azzal "nyugtatták", nem ő az egyetlen, akivel ez történt. Kiderült, hogy a választó nevében, annak személyes adataival valaki - egészségügyi okokra hivatkozva - postai úton kérte a mozgóurna kiküldését. Ráadásul az iraton pontatlanul szerepelt a választó lakcíme, ám feltüntették rajta telefonszámát, amelyet szolgáltatója amúgy titkosan kezel. A helyi választási bizottság végül biztosította az átvert szavazónak, hogy a szavazókörébe időközben visszatért mozgóurnába dobhassa be voksát. Az esetet a rendőrség is vizsgálja.
Arról is érkezett hír, hogy órabérért agitáló középiskolások listával a kezükben járják Újlipótvárost, hogy szavazásra buzdítsanak. Utóbbi önmagában nem tilos, mivel nincs kampánycsend, ám a listák eredete, és az, hogy agitálni a szavazókör 150 méteres körzetén belül tilos, kérdéseket vet fel. Utóbbi szabály megsértésével vádolta a Fidesz a kormányváltókat, mondván: 150 méteren belül standoltak a Józsefvárosban, és fideszes plakátokat tépkedtek le.
Arról a kormányváltók tettek bejelentést, hogy egyes kelet-magyarországi körzetekben kiugróan sokan mondják magukat analfabétának, és kérnek segítséget a szavazáshoz. Arrafelé sok a közmunkás, tőlük pedig azt várják, hogy igazolják: a Fideszre szavaztak. Ezért írni-olvasni tudók kértek analfabétaként "segítséget" a voksoláshoz a szavazóköri tagoktól. Arról is több bejelentés érkezett a kormányváltókhoz, hogy a Fidesz aktivistái és a kormánypárti önkormányzatok zsarolással próbálnak szavazatokat szerezni. Közmunkásokat fenyegettek meg, hogy csak akkor kapnak további munkalehetőséget, ha vasárnap fényképpel igazolják, hogy a Fideszre szavaztak, máshol állítólag a segélyek kifizetését kötötték ugyanehhez, annak ellenére, hogy a NVI közölte: tilos lefényképezni a szavazólapot.
A főváros XI. kerületében az MSZP tett bejelentést, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat egyik cégének munkatársai eltávolították a villanyoszlopokon elhelyezett plakátjaikat, holott ezt az NVI és a Kúria is jogszerűnek nyilvánította. Ózdon pedig közmunkásokkal szedették le a kormányváltók jelöltjének plakátjait.
Szentesen előfordult, hogy ismeretlenek olyan szórólapokat osztogattak illetve dobnak a postaládákba, melyeken a szavazás helyét illetően igyekeztek megtéveszteni a választókat. Nagyon sok helyről jelezték azt is, nem kaptak a szavazólap mellé borítékot, ami veszélyeztetheti a szavazó névtelenséghez való jogát. Több szavazókörben pedig azt állították a bizottság tagjai, hogy a választó nem voksolhat saját tollával, és az ily módon leadott szavazat érvénytelen, ami nem igaz. Olyan is előfordult, hogy a szavazófülkéken nem volt függöny, vagyis a bizottság tagjai ráláthattak a szavazólapra.
Több választókerületből is jelezték, hogy a megengedett 9 személyesnél nagyobb járművekkel szállítják a békemenet szervezői a szavazókörökhöz az állampolgárokat. Szigetszentmiklóson állítólag 2000 forintot fizettek fideszes szavazatokért. Szekszárdon pedig elküldték azokat a választókat, akiknek a lakcíme közterület-átnevezés miatt megváltozott, és még nem íratták át a lakcímkártyájukat - később a NVI már hiába tudatta, hogy emiatt nem vonhatják meg senki választójogát.
Az MSZP amiatt is kifogást nyújtott be, hogy a Miniszterelnökség a kormány hivatalos honlapján pénteken és szombaton is olyan írásokat tett közzé, amelyek a Fidesz-KDNP szegedi, illetve debreceni nagygyűléséről számoltak be, amelyeken Orbán Viktor a Fidesz elnökeként a kormánypártok mellett mozgósított.
Kivizsgáltatnák az átjelentkezéseket
Több órás sorbanállást okozott Budapesten és vidéki nagyvárosokban, hogy minden korábbinál többen jelentkeztek át állandó lakcímükről akár az ország másik végében lévő választókerületbe, hogy ott adják le voksukat vasárnap. Az átjelentkezéssel szavazók számára minden választókerületben egy szavazókört jelöltek ki, ezért több száz méteres sorokban kígyóztak a választópolgárok, akár 2-3 órás várakozásra kényszerülve. Ezt nem mindenki bírta: többen már az utcahossznyi sort meglátva, esetleg 1-2 órás ácsorgás után sarkon fordultak és nem adták le voksukat.
Az MSZP magyarázatot és vizsgálatot kért a Nemzeti Választási Bizottságtól. Tóbiás József szocialista politikus a választójog korlátozásának nevezte, hogy lehettek, akik - mivel nem tudták kivárni a sort - inkább hazamentek, így nem tudtak élni demokratikus alapjogukkal. Ráadásul emiatt a szavazatok összesítése is csúszott, hiszen több túlterhelt szavazókörben csak jóval 8 óra után tudták befejezni a voksolást - aki ugyanis este 7-ig beállt a sorba, az a 7 órás urnazárási határidő ellenére még leadhatta a voksát.
Azt korábban Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője is elmondta, hogy csaknem 120 ezren kértek átjelentkezést - mintegy harmaduk ráadásul az utolsó napon, pénteken -, ami több mint a duplája a négy évvel ezelőtti 56 ezres számnak. A legtöbb választó a XI. kerületbe jelentkezett be, így a kijelölt, Bocskai úti szavazókörben csaknem 6000 szavazót vártak vasárnap, ami az országos átlag 772-nek több mint hétszere.
A nagyszámú átjelentkezés a választási informatikai rendszer működését is akadályozta, és egy pécsi hiba miatt pénteken az egész országban "vissza kellett tartani" a névjegyzékek 16 órás zárását.
Az átjelentkezések nagy száma azért is volt meglepő, mert a Fidesz - éppen a 2010-es hasonló botrányból okulva - azt ígérte, úgy alakítja át a választási szabályokat, hogy az ilyen problémákat kiküszöböljék. Ám ez nem igazán sikerült, pedig ezt célozta volna elvileg a választási rendszer egyfordulóssá alakítása is. A korábbi, kétfordulós választás ugyanis lehetővé tette, hogy ahol szoros volt az első forduló, oda a két szavazás közötti időben átszavazók bejelentkezzenek, így megnövelve az egyik vagy másik jelölt győzelmi esélyeit. E jelenség, az úgynevezett "voksturizmus" 2010-ben a XIII. kerületben volt a leginkább szembeötlő.
Most vasárnap sem javult sokat a helyzet, hiszen hosszan kígyózott a sor az emlíett Bocskai úton, és helyszíni beszámolók szerint mintegy ezren torlódtak fel a IX. kerületben, a Bakáts téren is. Több mint egy órát kellett várakozniuk azoknak is, akik Szegeden szavaztak átjelentkezéssel - itt 2341 átjelentkező volt.
Pécsett hasonló volt a helyzet: egy átlagos pécsi szavazókörben 600 és 1200 között volt a várt szavazók száma, míg a Kossuth téri 47-es szavazókör névjegyzékében mintegy 3200-an szerepeltek, közöttük 2300 nem pécsi lakos. Az átjelentkező szavazóknak másfél órát kell várakozniuk Veszprémben is.