Csak a duplán szavazás lehetőségét zárta ki a magyarországi állandó lakcímet szerző határon túliak ügyét firtató kérdésekre a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Pedig Pálffy Ilona már a lapunknak egy hónappal ezelőtt adott interjúban is arról beszélt: 82 ezer külhoni választópolgár szerzett magyarországi lakcímet az utóbbi időben. Tegnap mégis azt mondta: nem tud tömeges bejelentkezésekről magyarországi állandó lakcímekre a kettős állampolgárok részéről. Nyilatkozata nyomán kérdésekkel fordultunk az NVI-hez azért, hogy megtudjuk: hányan és mely választókörzetekben létesítettek állandó lakóhelyet azon választópolgárok közül, akik korábban a határon túl éltek, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Lapunk számolt be róla elsőként, még tavaly nyáron, hogy tömegesen települhetnek majd át - legalábbis papíron - a külhoni, új választók a voksolás idejére. Az erről szóló augusztusi cikkünk megjelenése előtti napokban (2013. július 29-én) Pálffy Ilona, az NVI elnöke azt mondta: 40 ezren vannak a kettős állampolgárok közül, akiknek van magyarországi állandó lakóhelyük, így ők majd ugyanúgy szavazhatnak, mint bármely más Magyarországon élő választó, tehát nem csak pártlistára, hanem egyéni jelöltre is voksolhatnak. Ezt követően novemberben írtunk arról: három hónap alatt további mintegy 30 ezer új kettős állampolgár tett szert magyarországi állandó lakcímre. Akkor ugyanis az NVI-elnök már azt mondta: 70 ezer embernek van magyarországi lakcíme, így őket nem érinti a levélben szavazás lehetősége. November és február között pedig ismét 12 ezer külhoni költözött - legalábbis hivatalosan, papíron - Magyarországra.
Az alaptörvény szerint a teljes választójog megilleti azokat a magyar állampolgárokat, akiknek van magyarországi állandó lakóhelyük. A magyarországi lakóhellyel nem, ám szavazati joggal rendelkező állampolgárok "csak" országos listára szavazhatnak. Így azok a kettős állampolgárok, akiknek korábban volt már magyarországi állandó lakóhelyük, vagy a választás előtti 7. napig szert tesznek belföldi lakcímre, ugyanúgy szavazhatnak, mint bármely más, születése óta Magyarországon élő választó: nem csak pártlistára, hanem egyéni jelöltekre is. Márpedig egy-egy billegő választókerületben akár a voksolás végkimenetelét is eldöntheti néhány száz, vagy ezer "új lakos".
Most az keltett ismét aggályokat, hogy a kormány a napokban úgy döntött: meghosszabbított nyitva tartással és a szavazás vasárnapján is fogadják a választási ügyeiket intéző állampolgárokat az okmányirodák, így akár a voksolás napján is hozzájuthatnak vadonatúj - az egyéni választókerületi voksoláshoz elengedhetetlen - lakcímkártyájukhoz olyan külhoniak, akik esetleg nem is élnek Magyarországon, csak papíron jelentette be ide őket valaki. A múlt héten az okmányirodák vasárnapi nyitva tartása ellen tiltakozott a kormányváltók több politikusa, tegnap pedig Molnár Csaba.
A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke valóban kissé félreérthetően fogalmazta meg aggályait, amikor kifejtette: ahogyan a nemzeti ünnepen lelkes éljenzőket, úgy akar a kormánytöbbség a választás napjára szavazókat importálni. A DK tiltakozott a választás immár sokadik Fideszes meghekkelése ellen, egyúttal azonban elégedetten figyeli a Fidesz újabb pánikreakcióját. A kormánypártok annyira félnek a választás várható eredményétől, hogy ilyen és ehhez hasonló pitiáner, törvényesített csalásokkal igyekeznek a maguk javára fordítani az eredményt - fogalmazott Molnár Csaba. Fölszólította Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási minisztert, hogy naponta adjon tájékoztatást arról, a megelőző 24 óra során melyik választókerületben, hányan kaptak lakcímkártyát.
Minderre a kormány érdemben nem reagált, a Fidesz pedig a határon túliak elleni gyűlöletkeltéssel vádolta meg a DK-t, illetve a kormányváltókat, majd közölte: a szavazóköri névjegyzék április 4-én, pénteken 16 órakor zárul, ezt követően már nem lehet egyik szavazóköri névjegyzékbe sem bejelentkezni, sem átjelentkezni. "Az okmányirodák április 6-ai nyitva tartása nem ad lehetőséget arra, hogy valaki a választás napján jogosulttá váljon a helyi egyéni választókerületi képviselő-jelöltre szavazni. A választási névjegyzék ugyanis csupán a választást megelőző második napig módosítható a magyarországi lakcímnek legkésőbb a választást megelőző hetedik napig történő létesítése esetén".
A szabály valóban így szól, ugyanakkor arról egyetlen illetékes sem adott tájékoztatást, hogy a választást megelőző hetedik napig összesen hány határon túli állampolgár szerzett belföldi lakcímet, magyarán hányan vettek és vehetnek még ezen a héten át az okmányirodákban lakcímkártyákat, s mely egyéni választókerületekben "telepedtek le".
Erre reagálva Karácsony Gergely és Szigetvári Viktor közölte: téves jogértelmezésből fakadóan akar beavatkozni a kampányba az Elmű-Émász, a törvény ugyanis csak a falak és a kerítések esetében köti engedélyhez a plakátolást. A PM képviselője és az Együtt társelnöke szerint ugyanis a választási eljárásról szóló törvény úgy rendelkezik: "épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg - állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén - a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet". A villanyoszlop azonban se nem fal, se nem kerítés, nincs tehát jogi alapja annak, hogy a több mint két évtizede kampányfelületként szolgáló oszlopoktól most bárki megfossza a versengő pártokat, jelölteket. Ráadásul ezek a plakátok nem illegálisak, eltávolításuk pedig durva beavatkozás a kampány menetébe, amely "érdeksérelmet okoz az ellenzéknek és az Orbán-rezsim politikai érdekeit szolgálja" - fogalmaztak. Az Együtt-PM nemcsak tiltakozott az eljárás ellen, de felszólította az érintett villanyoszlop- és kandelábertulajdonos cégeket, hogy ne nyúljanak az ellenzék kampányanyagaihoz.