Megbeszéléseiken elsősorban arról lesz szó, hogyan lehetne még jobban kiaknázni a gazdasági lehetőségeket. A Frankfurter Allgemeine Zeitung mai számában arról ejt szót, hogy még számos lehetőséget lát a gazdasági együttműködésre. Kína „nemzeti reneszánszát” a gazdasági reformok elmélyítése révén kívánja elérni – fejtette ki.
Ugyanakkor Joachim Gauck államfő minden bizonnyal szóba hoz egy Peking szempontjából igencsak kényes témát, az emberi jogok kérdését, s a kormányt bíráló gondolkodók, újságírók elleni fellépést.
Szóba kerülhet az ukrajnai válság. Peking a kérdésben nem állt ki egyik fél mellett sem. Mind a BT-ben, mind az ENSZ Közgyűlésben a témáról szóló szavazáson tartózkodott Kína képviselője. Ugyanakkor hírek szerint Kína aggodalommal szemléli Oroszország agresszív fellépését. Egyrészt azért, mert attól tart, hogy a krími fejlemények nyomán Kínában is erősebbekké válnak a szeparatista mozgalmak, másrészt pedig amiatt, mert Kína számára fontos gazdasági partner Ukrajna. Mivel azonban Peking nem akarja kockára tenni az Oroszországhoz fűződő jó viszonyát, ezért inkább nem foglal állást az ukrajnai válság ügyében.