Több jel is utal arra, hogy a zsebszerződések miatt szankciókkal fenyegetett, bejegyzett külföldi haszonélvezők földjeire Fidesz- és kormányközeli cégek, emberek vetettek szemet, nem kizárhatóan bennfentes információk ismeretében - állította Gőgös Zoltán. A zsebszerződések ellen hozott jogszabályokkal megriasztott külföldiek szabadulnak a földektől, és elszaporodtak a gyanús, bennfentesnek tűnő földvásárlások.
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának alelnöke saját információi és sajtóhírek alapján konkrét eseteket is közölt. Így például megemlítette - a Népszabadság a múlt héten írta -, hogy a Veszprém megyei Kamond hirdetőtábláján szereplő adatok szerint a szentendrei Skamla Pál és több családtagja - testvér, gyerek, nagymama - egymilliárd forint körüli értékben vásárolna földet nem csak Kamondon, hanem Nagypiriten, Adorjánházán és más közeli községek területén is.
Igaz, a szocialista szakpolitikus a Népszavának kétségeit fejezte ki, hogy például a szentendrei illetőségű informatikus, illetve a budapesti nagymama, honnan tudhatott a Veszprém megyei kistelepüléseken kínált földekről. Mellesleg Gőgös furcsállotta, hogy a majd' 80 éves fővárosi hölgy 300 millió forintért akar földet venni.
Gőgös ismertette a Nemzeti Agrárkamara elnökének, Győrffy Balázs fideszes országygyűlési képviselő sofőrjének az ügyét is. Jánosa Márk Takácsi határában 155 hektár földet vásárolt. A földhivatali lapon azonban ott szerepel a bejegyzés, hogy a birtok per alatt áll, mert a haszonélvezeti joggal rendelkező német gazda arról nem kíván lemondani.
Egyelőre nem jók a kilátásai, hiszen a földtörvény azóta már nemzetközi vihart kavart és az osztrák-magyar viszonyt is mérgező paragrafus szerint május 1-jétől a nem egyenes ági rokonokkal termőföldre kötött haszonélvezeti jog megszűnik. A szakpolitikus úgy vélte, a bennfentesek vásárláshoz szükséges hitelhez is könnyebben juthatnak, mint az egyszerű gazdák.
Az agrárpolitikus lapunknak hangsúlyozta, a helyiek számára eddig munkát adott a német termelő, aki állatot is tartott, míg bizonytalan, hogy a szentendrei informatikus és családja is hasonló "jó gazda" lesz-e.
Honnan tudják a nyomulós vásárlók, milyen birtokokat és gazdákat kell megkörnyékezni? Nem hivatalosan, vagyis törvénytelenül a földhivatalokban lehetett, lehet hozzájutni a földhöz kapcsolódó szerződések adataihoz a földtulajdonos neve és anyja neve alapján. Természetesen ezeket az adatokat megismerheti az adóhatóság, az uniós földalapú támogatások miatt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), a végrehajtók, illetve a felszámolók is.
Elvileg ennyi helyről szivároghatnak ki adatok a földdel kapcsolatos haszonélvezeti joggal terhelt haszonbérleti szerződésekről. Ezen kívül az érintett településen élők ismerik a határban gazdálkodókat, tehát akár egy jól működő jelzőrendszer is "riaszthatja" a megfelelő kapcsolatokkal rendelkező vevőket. Esetenként egy-egy ügyvéd is irányítottan fecseghet. Bármelyik forrásból is értesül az akár az ország másik végében lakó földvásárló, az benfentes információnak számít. A sietség is érthető, mert májustól már a helyi földbizottságokkal is dülőre kell majd jutnia a földvásárlónak, addig ez a kör megspórolható.
Egy földügyekkel is foglalkozó ügyvéd a Népszavának elmondta, az egyik legfontosabb kulcs a szerződések megismeréséhez a földbirtok helyrajzi száma. Erre hivatkozva lehet kikérni a tulajdoni lapot, amelyen feltüntetik a haszonélvezeti jogot. Ehhez a dokumentumhoz tartozhat a földhasználati lap, amely viszont a haszonbérleti szerződést részletei.
A gond csak az, hogy legálisan nem lehet senkinek a helyrajzi számát kikérni a földhivataltól, tehát az nagyon érdekes, ha valaki mondjuk a fővárosból egy Veszprém megyei birtok helyrajzi számát lobogtatva kér ki adatokat a földhivataltól - jegyezte meg az ügyvéd. A helyrajzi számot csak a földtulajdonos, vagy meghatalmazottja kaphatja meg hivatalosan.
Gőgös Zoltán a Népszavának elmondta, az elmúlt évek is bizonyítják, semmi nem történik véletlenül. Nem kizárt, hogy amikor a haszonélvezeti jog megszüntetéséről készült a jogszabály, már nagyjából tudták kiké lehet majd a földjeiktől szabadulni akaró tulajdonosok birtoka. Hasonló trükköt már bevetettek az állami földbérlet-pályázatoknál is. A zsebszerződések elleni "szabadságharc", a magyar föld védelme, csak azt hivatott elfedni, hogy újabb zsíros falatokhoz juthatnak a Fidesz-közeli, vagy éppen fideszes bennfentesek.
Állami földrablás kisajátítással
Kisajátította az állam természetvédelmi indokra hivatkozva Al-Aboodi Ali Abdul Amir 130 hektárját a Kiskunsági Nemzeti Parkban (KNP) - írta meg a Népszabadság. Az évtizedek óta Magyarországon élő arab férfi cége a '90-es években jogszerűen vásárolt 500 hektár földet és legeltetésre használta. Egyszer már megkísérelte az állam kisajátítani a birtokát, de akkor a bíróság jogerősen elutasította azt.
A kisajátítással a KNP igazgatója sem értett egyet, már csak azért sem, mert az állam nemhogy csereingatlan nem ajánlott, de elég pénzt sem adott az ügylethez, így a valós érték töredékét utalták át a kisemmizett volt földtulajdonosnak. Az elvett földet várhatóan a "szokott módon" bérbeadják a kiszemelt gazdáknak.
Az ügy érdekes fordulatot vehet, de nem Magyarországon, hanem Szaúd-Arábiában, ahol március 23–25 között egy nemzetközi gazdasági fórumot rendeznek. Erre hazánkból két előadót hívtak meg Orbán Viktor miniszterelnököt és Al-Aboodi Ali Abdul Amirt. Orbán szerint az arab–magyar üzleti kapcsolatok előtt semmilyen politikai, jogi vagy gazdasági akadály nincs, „Magyarországon a kapu szélesre van tárva”. Mintegy 100 üzletember kíséretében próbálj ezzel meggyőzni az arab befektetőket.
Nem tudni Al-Aboodi Ali Abdul Amir milyen felszólalással készül, mindenesetre megígérte, sorra járja a budapesti arab követségeket és mindenütt elmondja, hogyan járhatnak az arab befektetők, ha Magyarországgal kezdenek üzletelni.
