Holnapig meghosszabbította ukrán misszióját a Nemzetközi Valutaalap: a képviselőknek péntekig kellett volna elvi megállapodásra jutniuk a kijevi vezetéssel, a szükséges gazdasági reformokról. Bár csak kedden ér véget az IMF missziója, mintha a piac már elkönyvelte volna, hogy Ukrajna mintegy 15 milliárd dolláros hitelkeretet kap a washingtoni szervezettől - mondta el lapunknak Horváth Ákos.
Az Equilor elemzője szerint valószínűtlen, hogy Ukrajna a piacról tudjon forrást bevonni: annak ugyanis túl magas lenne a kamata. Jelenleg az ukrán csődkockázatot jelző CDS-felár 1215 ponton áll, vagyis a piac egy államcsőd-közeli helyzetet árazott be. Emellett az ország folyó fizetési mérlege is hosszú ideje deficites.
A hrivnya jelentős leértékelése segíthetne a negatívum csökkentésében, azonban ennek hatására elszállna az államadósság GDP-hez viszonyított aránya (hiszen az államadósság jelentős része dollárban, míg a GDP hrivnyában van). Ez pedig egy újabb lefelé menő spirálba lökné az országot a megszorításokon és a visszaeső fogyasztáson keresztül.
Horváth Ákos szerint a legnagyobb kérdés az, milyen feltételeket kell teljesítenie Ukrajnának a hitelért. A legutóbbi mentőcsomag folyósítása azért állt le, mert az ukrán kormány nem akarta emelni a lakossági gázárat. Az Equilor elemzője nem zárja ki, hogy Ukrajna adósságát vagy a futamidők vagy a kamatok tekintetében át kell ütemezni. A kérdés az, hogy erre a legnagyobb hitelező, Oroszország mennyire lesz nyitott.
Abban mindenki egyetért, hogy Ukrajnának nagy szüksége van az anyagi támogatásra. Az ország devizatartalékai 12 milliárd dollárra olvadtak, miközben csaknem 15 milliárd dollárnyi adósságot kell idén megújítania az országnak. A bankszektornak a Bank of America Merill Lynch becslései alapján 3-10 milliárd dollár friss tőkére lesz szüksége.
Az IMF mellett az EU is bejelentkezett, hogy egymilliárd dollárral járulna hozzá az ukrán mentőcsomaghoz, valamint a Világbank is adna hárommilliárd dollárt. Az összesen 19 milliárd dolláros csomag azonban jelentősen emelné az ukrán államadósságot, amely jelenleg a GDP mintegy 50 százalékát teszi ki.
Emellett Vlagyimir Putyin csütörtökön utasítást adott, hogy az orosz kormány "nem sietősen" vizsgálja meg, hogyan lehetne visszakövetelni Ukraja Moszkva felé fennálló, 16 milliárd dolláros tartozását. Dimitrij Medvegyev, orosz kormányfő ugyanis a 2010-es harkovi megállapodás felbontását javasolta a nemzetbiztonsági tanács ülésén.
A megállapodásban Oroszország vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát. Cserébe Kijev belegyezett, hogy az orosz Fekete-tengeri flotta 2042-ig a Krímben maradjon. A szerződésnek ez a része a Krím annektálása folytán okafogyottá vált.
A Kreml túljárt Ukrajna eszén - ezzel a címmel számolt be az N-TV.de a decemberi ukránoknak nyújtott orosz hitel furcsa feltételéről. Abban ugyanis az szerepel, hogy amennyiben Ukrajna államadóssága 60 százalék fölé emelkedik, a visszafizetés azonnal esedékessé válik.
Elemzők szerint az új mentőcsomagokkal Ukrajna adóssága meglehetősen közel kerülhet ehhez a határhoz. Ráadásul az IMF-hitel feltételeként vállalt megszorítások visszavetik a gazdasági növekedést. Vagyis Moszkva épp akkor követelheti vissza a tartozást, amikor Ukrajna problémái a legnagyobbak.