Törvényalkotással módosíthatóak a már megkötött szerződések is - derül ki az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn kihirdetett határozatából. Ezt azonban az Ab szerint csak úgy lehet megtenni, hogy figyelembe kell venni mindkét fél méltányos érdekeit, és a megváltozott feltételek között is egyensúlyra kell törekedni. A határozat indoklása szerint a jogbiztonság akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg. Tehát csak akkor, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
A piac megnyugvással fogadta a hírt: az OTP-papírjait elkezdték vásárolni a befektetők. Ennek oka, hogy a befektetők a legrosszabbtól féltek: hogy az Ab kimondja a devizahitel-szerződések alkotmányellenességét. A kormány beadványának másik kérdése ugyanis az volt, hogy az alaptörvényből levezethető-e közvetlenül a szerződések alkotmányellenessége. Ez azonban a határozat alapján nem lehetséges, a szerződési feltételek fogyasztóvédelmi szempontból történő értelmezése a rendes bíróságok feladata - a döntés során az alaptörvény rendelkezéseit is figyelembe veszik. Konkrét bírói ítélet alkotmányellenességét kimondhatja az Ab, de a mostani eljárásban erre nem volt mód. Vagyis a szerződéseket nem érvénytelenítette tömegesen a határozat, nem következett be az a szcenárió, amelytől a piac leginkább félt.
Az alkotmánybírósági határozathoz három bíró párhuzamos indoklást is fűzött, egyikőjük arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a devizahitelesek a törvénymódosítással jobban járnak, mint akik ugyanakkor forinthitelt vettek fel, az felveti a diszkrimináció lehetőségét. Emellett fontos kitétel, hogy csak úgy módosíthatóak a szerződési feltételek, hogy azzal egyik fél jogos érdeke sem sérül. A korrekciók tehát nem okozhatnak a bankoknak jelentős veszteséget. Az Ab-határozat indoklásából az is kiolvasható, hogy ha a kormány az árfolyamváltozásból adódó terheket a bankokra próbálná hárítani, a pénzintézetek az Alkotmánybíróságon megtámadhatnák a jogszabályt - véli Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház elemzője.
Ha a Fidesz marad kormányon, teljes egészében kivezeti a piacról a lakáscélú, jelzálogalapú devizahitel-szerződéseket - jelentette ki Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője. Gulyás Gergely szerint előképként lehet tekinteni a végtörlesztésre: a szerződésből adódó károkat szerinte a bankoknak kell viselniük. A kormánypárti képviselő hozzátette: a károkból azonban eddig is viselt az ügyfél és az állam is. Emlékezetes: a végtörlesztés 2011 végén 370 milliárd forintos kárt okozott a bankszektornak, és jelentősen gyengítette a forint árfolyamát.
A kormány tavaly augusztus óta ígéri a lakáscélú devizahitelek kivezetését - emlékeztet Lázár Dénes. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekvédelmi Egyesület (PITEE) elnöke szerint a Fidesz a devizahitelesek megmentőjének szerepében akar tetszelegni a választásokig, holott tavaly nyár óta csak időhúzás zajlik. Egymást érik a közvéleményt a bankok ellen hangoló események, mint a bankok múlt heti 1,2 milliárd forintos büntetése, a közérdekű devizahiteles per tárgyalása is néhány nappal a választások előtt lesz - tette hozzá Lázár Dénes, aki szerint ezekkel a választás fő témájává vált, de a megoldással továbbra is adós a kabinet, pedig ha akarta volna, már megtehette volna a szükséges lépéseket. A PITEE elnöke szerint azonban egy jogállamban nem lenne szükség arra, hogy a törvényhozás megkötött szerződésekbe avatkozzon be. Lázár Dénes szerint a Kúriának kellett volna eldöntenie a bankok és az adósok között fennálló jogi vitákat.
Gulyás Gergely kifejtette: az Ab határozatából kiderül, hogy az alaptörvény hatékony védelmet biztosít az állampolgároknak és a fogyasztóknak. Az Ab határozatából azonban az is kiderült, hogy az alaptörvény nem definiálja a fogyasztói jogokat és az erőfölénnyel való visszaélést, valamint a fogyasztói jog az alaptörvény értelmében nem alapjog. Emellett a határozat indoklásában az is szerepel, hogy az új alaptörvény - szemben a korábbi alkotmánnyal - nem tartalmazza, hogy Magyarország piacgazdaság.
A Fidesz szerint az Ab határozata után a Kúriának sincs oka tovább várni az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés ügyében. Ezzel szemben a Kúria nem az Alkotmánybíróság döntésére vár, hanem az Európai Bíróságéra. A magyar legfelsőbb bírói fórum ugyanis Luxembourghoz fordult előzetes döntéshozatali eljárást kérve. A kormány augusztus óta ígéri a devizahiteleseknek, hogy megmenti őket, eddig azonban érdemi intézkedés nem történt. Az elmúlt hónapokban a Fidesz azt hangoztatta, ha a Kúria és az Ab döntött, akár rendkívüli parlamenti ülésnapot is összehívnak, hogy megszülethessen a jogszabály.
Gulyás Gergely azonban nyilvánvalóvá tette, hogy várhatóan ez már csak a választások után történhet meg. Ezt támasztotta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is. Szerinte az Ab határozata igazolja, hogy helyesek voltak a kormány eddigi lépései a devizahitelekkel kapcsolatban: hiszen az érdekegyensúly felbomlása nélkül csökkentették a devizahitelek arányát. Varga szerint ezt bizonyítja, hogy a gazdaság az elmúlt év végén már jelentős mértékben növekedett.
Érdemes megemlíteni, hogy a Varga Mihály által említett jelentős növekedés és a végtörlesztés között jelentős idő, két év telt el. Emellett a végtörlesztés nagy forintgyengülést okozott: a bankoknak nagy mennyiségben kellett devizát vásárolniuk. Ez pedig azoknak a hiteleseknek okozott még nagyobb kárt, akik bennmaradtak a rendszerben, mert nem volt elegendő megtakarításuk egy összegben kifizetni fennálló tartozásukat.
MSZP: A megoldás végig a kormány kezében volt
Az alkotmánybírósági határozat rávilágít, hogy a devizahitelesek problémájára végig a kormány kezében volt a megoldás kulcsa - mondta el hétfői sajtótájékoztatóján Bárándy Gergely. Az MSZP elnökségi tagja szerint a kabinet ennek ellenére megpróbálta különböző fórumokra hárítani a döntés felelősségét. Szerinte ha az Orbán-kormány akar, akkor a választásokig hátralévő három hétben is intézkedhet.
Molnár Csaba, a DK alelnöke kifejtette: a tegnapi Ab-döntés megmutatta, hogy a devizahitelek kérdése nem jogi, hanem politikai ügy, a kormány feleslegesen húzta az időt, hitegette az embereket, amikor azt mondta, hogy meg kell várni az Ab és a Kúria döntését.
Kitért arra is, hogy a devizahitelezés az első Orbán-kormány ideje alatt kezdődött, és a második Orbán-kormány alatt vált százezrek megélhetését kockáztató problémává. Hozzátette: a forint-euró árfolyam a nyolcéves baloldali kormányzás alatt összesen 30 napig haladta meg a 300-at, míg a második Orbán-kormány alatt már 230 napja gyengébb ennél a forintárfolyam.