Az egyre jobban eldurvuló, eszkalálódó orosz-ukrán konfliktus miatt nem kizárt, hogy az eddigieknél is kevesebb agrártermék kerülhet a keleti országok piacaira. Oroszország ugyanis a tervek szerint március közepén feloldotta volna az unióval szemben elrendelt húsbeviteli tilalmat, amit a Lengyelországban is fölbukkant afrikai sertéspestisre hivatkozva rendelték el korábban. A közelmúltban 22 magyar húsüzemet látogatott sorra az orosz élelmiszerbiztonsági hatóság szakértő csoportja, hogy auditálja a feldolgozókat.
A vizsgálat eredményétől függ, hogy szállíthatnak e darabolt sertést, vagy húskészítményeket az óriási és jól fizető piacra. Az auditorok távozáskor semmit nem közöltek a cégek képviselőivel, az eredményre még várni kell. Nagy kérdés, hogy a szakértői véleményeket befolyásolja-e és ha igen, milyen irányba a nagypolitika, az orosz-ukrán konfliktus és az Oroszországgal szembeni esetleges uniós szankciók, amelyekhez Magyarországnak is csatlakoznia kell.
Az már korábban egyértelművé vált, hogy mezőgazdasági tömegáruval nem is igen érdemes próbálkoznia a magyar termelőknek, exportőröknek az orosz piacon, mert nincs elég árualap. A siker reményével elsősorban technikai, termelés-termesztés technológiai - vágóhidak, sertés-, illetve baromfitelepek - megoldásokkal lehet jelentkezni az egyre igényesebb orosz piacon. Ha kitörne egy kereskedelmi háború Moszkva és Brüsszel között, ezen a területen is könnyen megrekedhet az együttműködés.
Az oroszokkal való üzletelés az korábbiakhoz képest merőben új stratégiát kíván. Az oroszok ugyanis már nem játékpénzzel, transzferábilis rubellel, hanem kemény dollárral fizetnek, kizárólag az áru, az ár, a minőség és a szállítási feltételek számítanak a rendkívül éles versenyben - hangsúlyozta Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője. Magyarország '89. előtti szerepéről álmodozni a volt szovjet piacokon, hiú ábránd és ezen semmilyen "pávatánc" sem változtathat. Az orosz-magyar barátság legföljebb arra elég, hogy hajlandók szóba állni velünk. Egy esetleges unió-orosz gazdasági erőpróba esetén azért sem tenne Magyarországgal kivételt Moszkva - még Orbán Viktor paksi bővítési elköteleződése miatt sem -, mert akkor magyar közvetítéssel ellenőrizhetetlenül juthatnának be Oroszországba a közösség országaiból az embargó alá tartozó termékek.
Oroszország egyre kevésbé függ a mezőgazdasági áruk behozatalától, főképp ami a húsféléket, készítményeket illeti. Gabonából pedig már jelenleg is nettó exportőr. A világon 1 milliárd tonnás gabonatermést takarítottak be 2012-2013-ban. Az orosz gabonaexport elérte a 83 millió tonnát, az ukrán az 54 milliót, miközben a magyar átlagtermés búzából és kukoricából együtt sem haladja meg 13-14 millió tonnát.
Az ukrán és az orosz piac részesedése az agrárexportunkból összesen 5,2 százalék. A teljes magyar agrárexport mintegy 1800 milliárd forint, s ebből 90 milliárd forinttal részesedik Oroszország és 40 milliárddal Ukrajna. Így a magyar agrárkivitelt ugyan nem rendítené meg a két ország kiesése, viszont az érintett hazai cégek nehezen pótolnák a kieső piacot.
Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke lapunknak elmondta, hogy közvetve már most is megnehezült a magyar hús és húskészítmény export Oroszországba az unióval szemben bevezetett orosz embargó miatt. A magyar feldolgozókat sújtja az is, hogy az évi 700-750 ezer tonnás Oroszországba irányuló kivitel most a közösség belső piacait nyomja. Ez az uniónak napi 4 milió euró veszteséget okoz. Több jelentős hazai húsüzemet rendíthet meg önmagában is az orosz importtilalom, ha ezt még a nagypolitika is megterheli - például az embargó meghosszabbításával - , az számukra súlyos következményekkel járhat. A magyar kvitel számára fontos dél-koreai és japán piac pedig a lengyelországi járványra hivatkozva lejjebb nyomhatja az árakat. Legrosszabb esetben ők is embargót hirdethetnek az uniós húsárukra.
Eshetnek persze a hazai húsárak is, ami rövidtávon jó lehet a fogyasztónak, de ez további feldolgozókat tehet tönkre, hiszen az alapanyagot a termelő nem adhatja önköltség alatt, mert akkor ő megy csődbe. A végeredmény újabb húsáremelés lehet.
A zöldség-gyümölcs termelők, exportőrök egyelőre nem aggódnak. Mártonffy Béla, a FruitWeb Zöldség-Gyümölcs-Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke közölte, jelentős az orosz érdeklődés főleg a magyar alma, meggy, szilva, illetve a káposztafélék, különösen a kínai kel, a paprikafélék iránt. Keresik a konzerveket is. A szakember elismerte, a korábbi időszakhoz képest szűkebb a termékskála, de az orosz fél más árukat is várna, de ehhez fejleszteni kellene az árukínálatot, a csomagolást, a logisztikát, mert az orosz elvárások alapjaiban nem térnek el a nyugat-európaitól. Gondot okoz az is, hogy az igényekhez képest kicsi az árualap.