USA;MOL;INA;olajtársaság;

- Amerikaiak az INA-ban?

Sajtótalálgatások szerint valamelyik amerikai cég szerezne tulajdont a horvát INA olajcégben, hogy ezzel megoldják a horvát állam és a Mol Nyrt. közötti vitát, másrészt megakadályozzák, hogy egy orosz óriásvállalathoz - például a Rosznyeftyhez vagy a Gaszpormnyeftyhez - kerüljenek a Mol INA-részvényei. 

A spekuláció alapja, hogy kedden Budapestre érkezett az Egyesült Államok külügyminisztériumának két helyettes államtitkára, Hoyt Brian Yee, és Amos J. Hochstein. A magas rangú diplomaták (Yee az európai és eurázsiai ügyekért felelős, Hochstein pedig az energiadiplomáciáért) Zágrábból jöttek, és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkárral valamint Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgatóval is tárgyaltak. Sőt, a magyar olajcégnél a Népszabadságnak azt is megerősítették, hogy a Mol-nál folyó eszmecseréken az egyik téma az INA volt.

Értesüléseink szerint az amerikaiak célja nem a tulajdonszerzés az INA-ban, hanem a konfliktus megoldása anélkül, hogy oroszokat kelljen beengedni a horvát olajvállalatba. Mint ismeretes, a Mol nem tudta részesedését 50 százalék fölé tornázni az INA-ban, de bizonyos irányítási jogot megszerzett, a horvát vádak szerint ráadásul korrupcióval, ezért vádat is emeltek Hernádi ellen. A találgatások szerint az amerikaiak úgy szállnának be, hogy a Mol is az INA-ban maradna, a három tulajdonos (amerikaiak, Mol, horvát állam) így a részvényeken megközelítően egyenlő arányban osztozna, miközben a Mol lemondana bizonyos irányítói jogokról. Ez a megoldás azonban azt jelentené, hogy a horvát állam elveszti többségi tulajdonát.

A horvát kormánynak és a Molnak együtt kell megtalálniuk a megoldást az INA-val kapcsolatos problémákra - mondta Hochstein még Zágrábban. A Vecernji list ezt az amerikai beszállás cáfolatának tartja, de a horvát napilap is érdekes egybeesésnek nevezi, hogy az amerikai küldöttség Zágráb után Budapestre utazott - írja az MTI.

Az INA-üggyel összefügghet, hogy az amerikai diplomaták és Szijjártó tárgyalásain az a szándék is szóba került, hogy az Egyesült Államok cseppfolyós gázt kíván szállítani Európába, és ehhez terminált terveznek építeni Horvátországban.

Újabb brüsszeli dorgálás várhat hazánkra, most éppen a földforgalmi törvény miatt. Mindez elkerülhető lenne, ha a magyar agrárminiszter nem zárkózna el makacsul attól, hogy európai módon tárgyalóasztalnál próbálja meg tisztázni a vitás kérdéseket osztrák kollégájával. A földtörvény egy másik súlyos "mellékhatása" a jogszabály május 1-jei hatályba lépése után a hazai termőföld árak csökkenése.